A saga folytatódik
Hatását azonban a reggeli csúcsforgalom levonulása után a főváros határába érkezők már megtapasztalhatták: a dugó lassan megszűnt, a táblákat letakarták, az EU pénzéből vett fehér festéket sárgával átfestették. Ezzel azonban még nincs vége: a buszsávsaga folytatódik. Elsőként a felelősökkeresésével.Nem lesznehézdolguk a vizsgálóknak. A buszsáv „kitalálója” ugyanis már minden lapot kiterített.
Igaz, Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke kedden talán még nem is sejtette, hogy őszinteségéből akár baj is lehet. A közösségi közlekedés ügyének régi és elismert harcosa arról beszélt, hogy az autósok „kiszorítására” megálmodott forgalomtechnikai megoldás a VEKE gondozásában jutott el a megvalósításig. Bevezetését pedig azzal indokolta: „Budapest nem azért építi az útjait, hogy azokon külsős autósok várakozzanak”. Dorner feltehetőleg azért volt ennyire magabiztos, mert maga mögött tudta Vitézy Dávidot. Támogatására feltétlenül számíthatott, hiszen a BKK első embere egyben a VEKE alapítója és korábbi szóvivője.
A felelősök keresésének lázában azonban a lényeg ismét elsikkad. Hivatalos fórumokon arról szinte szó sem esik, hogy a Budaörsi úti, illetve a hozzá hasonló beavatkozásoknak a legkevésbé sincs itt az ideje. Budapest ugyanis még nem tart ott, ahol az ilyen lépésekre a világ nagyvárosainak vezetői rászánták magukat. Gépkocsiból kétségtelenül van éppen elég.
A közlekedésükhöz szükséges infrastruktúra viszont negyven évvel ezelőtti állapotokat idéz. Nincsenek utak, parkolók, felszín alatt vezetett pályák, külön szintű csomópontok. Miként hiányoznak a gépkocsival szembeni valódi alternatívát jelentő közösségi közlekedési megoldások is. A városban a nyolcvanas évek eleje óta nem épült új metróvonal. Az egyetlen épülő szakasz átadása kétséges. A városon belül végletekig leharcolt, gyakran az utasok testi épségét is veszélyeztető állapotban lévő autóbuszok, metrószerelvények közlekednek. Magyarul: az autónak egyelőre nincs valódi alternatívája.
