Készül a magyar El Camino
Évről évre ezrek vágnak neki a több száz kilométeres szakaszoknak a középkori Szent Jakab zarándokúton, amit a helyiek El Caminónak (Az Útnak) neveznek. Az idők során a zarándoklat már szinte különvált vallásos gyökereitől. Egyre többen vannak azok, akik az út során önmagukat keresik, választ várnak az előttük tornyosuló kérdésekre.
Turisztikai vonzerejét felismerve hazánk is meglovagolná a már-már divattá is avanzsáló vallási, zarándok- és kulturális tematikus utakat egy, a magyarországi Mária kegyhelyeket összekötő zarándokúttal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Mária útról keringő hírekkel kapcsolatban elmondta: komoly lehetőséget rejt magában egy keletközép-európai zarándokhálózat létrehozása. Magyarország számára a máriás kegyhelyek összekapcsolása bírhat különös jelentőséggel. A miniszté rium tájékoztatása szerint nem használjuk ki igazán a zarándokturizmus kínálta lehetőségeket: mi magyarok zarándoklatra inkább külföldre utazunk, és ezzel párhuzamosan az ilyen célú beutazó turizmus sem jelentős.
A kérdés mára igen komoly stádiumba lépett. Megindult a konzultáció a témában érintett tárcákkal és civil egyesületekkel, mint a Mária Út Egyesülettel és a Magyar Zarándokút Egyesülettel. A jelenleg kialakítás alatt álló 1400 kilométer hosszúságú Mária Út nemcsak „hungarikum” lenne. Kiterjesztésével kapcsolatosan Ausztriával, Romániával, illetve Szlovákiával együttműködésben már közös munkacsoport alakult. A Mária Út közös stratégiai fejlesztésével és marketingjével az érintett hét ország (a fent említettek mellett Lengyelország, Horvátország és Bosznia- Hercegovina) az egész világ számára egyetlen márkával tudna megjelenni a vallási turizmus piacán.
Az országhatáron átnyúló további együttműködések szempontjából figyelemre méltó tényező az is, hogy az ortodoxok és a katolikusok egyaránt mélyen tisztelik Máriát. Közép-Európában sok a Máriás vonzerő, a zarándoklás (búcsú) élő hagyomány.
Az út mentén egész Közép-Európa bejárható, felfűzhető rá minden kulturális és természeti érték. Az út egy olyan gyalogos-kerékpáros hálózat lenne, amely összeköti az összes Máriával kapcsolatos emléket a térségben, így a román moldvai kolostorokat, vagy Nicolát az osztrák Mariazellel és Maria Plainnal, a horvát Marija Bistricat és Siujt a lengyel Czestochowával és a magyar Máriapóccsal, Mátravere bély-Szentkúttal és Máriagyűddel, és a szlovák Mariankát a boszniai Medjugorjével. A középeurópai térség Mária Út projektje turisztikai szempontból azonos jelentőségűvé válhat az El Caminóval, azaz egy bő évtizedet követően elérheti akár az évi hatmillió vendégéjszakát. A térség turisztikai bevétele legalább évi 100 millió euróval nőhet évente.
A Mária Út Egyesület szerint a projekt első lépésként viszonylag kis ráfordítást igényel, hiszen alapvetően információk rendszerezéséről és szervezésről, nem pedig beruházásokról van szó. Kezdetben a meglévő szálláshelyeket célszerű bekapcsolni a rendszerbe, hosszabb távon megfontolható egységes zarándokszállás-hálózat létrehozása a fő útvonalak mentén, mégpedig meglévő ingatlanok célszerű, és lehetőleg kis ráfordítású átalakításával. A tervek szerint az utat vagy annak kisebb szakaszait bármely irányban, egyénileg vagy csoportosan is be lehet majd járni a tervezett útjelzésekre és térképes útikalauzra támaszkodva, az ajánlott szálláshelyek igénybevételével.
Kész projektről azonban még korai lenne beszélni – mondják a minisztériumban. Az európai uniós finanszírozású pályázatok tervezése során megvizsgálják, hogy egy ilyen komplex, több régiót érintő program hogyan illeszthető a jelenlegi támogatási rendszerbe. A szóba jöhető pályázatok az év hátralevő részében jelennek majd meg, így azok alakulásáról részleteket a későbbiekben tudnak mondani. Reménykedjünk.
