Egyszeri akciónak indult, végül azonban a Klubrádió működésének egyik alapja lehet a hallgatók anyagi hozzájárulása. Arató András, a rádió elnöke elmondta, a rádió pénzügyi gondjai akkoriban kezdődtek, amikor 2009 végéig, a médiatörvény szerinti határidőig nem hirdette meg az ORTT öt budapesti kereskedelmi rádió – köztük a Klubrádió – lejáró frekvenciáit. (Időközben meghirdettek egy másik szabad frekvenciát Budapesten, amit a Klubrádió megpályázott és megnyert. Ezt a tendert a múlt év végén eredménytelennek nyilvánította a Médiatanács – ez utóbbi döntés per tárgya.) A meg nem hirdetett frekvenciát kéthavonta hosszabbítgatja a Médiatanács. Csak néhány napja jelentették be, hogy megkezdik három budapesti frekvencia pályáztatását.

– Úgy nehéz szerződést kötni egy hirdetővel, hogy a következő két hónapra szóló engedélyezgetés zajlik. A tisztázatlan helyzet már 2009 végétől érzékelhető kereskedelmi hátrányt jelentett – mondja az elnök. Hozzáteszi: a 2010-es választások eredménye sem segített a balliberális értékeket valló adónak. – A politika által közvetlenül befolyásolt reklámpiaci szereplők diktátum alapján viselkednek. Korábban nagyjából kiegyensúlyozottan költötték a pénzt jobboldalinak és baloldalinak stigmatizált médiumokban, most szinte kizárólag kormánypárti médiumokban költik – állítja. Szerinte ez nem meglepő, az azonban annál inkább, hogy a magánszektor hirdetői közül is többen azt gondolják, hogy „egyfajta elvárásnak kell megfelelniük”.

Így aztán 2010 „minden képzeletet felülmúlóan katasztrofálisan” alakult a rádió bevételeiben. Arató konkrét számokat nem akart mondani, csak annyit árult el, hogy töredékére esett vissza a bevételük. Ehhez szerinte az is hozzájárult, hogy a válságot követően drasztikusan visszaesett a reklámköltés. Hangsúlyozza: a rádiófogyasztás nem csökkent Magyarországon, a Klubrádió hallgatottsága pedig a többszörösére emelkedett az elmúlt egy-másfél évben. A bevételeik mégis ezzel ellentétes tendenciát követtek. Ezért döntöttek úgy, hogy a hallgatókhoz fordulnak. – Logikusnak tűnt a feltételezés, hogy a műsorainkhoz ragaszkodó, a Klubrádió iránt elkötelezett hallgatók megértik, a közreműködésük szükséges a fennmaradáshoz. Az internetes fórumokon jól látható, felismerték, ahogyan az újságok, televíziók fogyasztásánál természetes az előfizetési díj, úgy egy rádió esetében is szükségessé válhat – fogalmaz.

Eddig úgy nyolcezren fogadtak örökbe műsorperceket, vannak, akik rendszeresen utalnak kisebb-nagyobb összegeket. Hét hónap alatt 120 millió forint gyűlt össze. – Ez az összeg még nem oldja meg stratégiai szinten a problémáinkat, de az eddigi aktivitásra lehet alapozni, és fel lehet rá építeni egy intézményes formát – mondja. Most dolgoznak egy interaktívabb közösség, egyfajta klub építésén. Ebben a hallgatók a rádióműsorok mellett további szolgáltatásokhoz jutnak majd: találkozókon, vitaesteken, az „éteren kívüli” klubéletben vehetnek részt. Szerveznek például egy nagy koncertet június 29-re, amelynek bevétele szintén a rádiót segíti.

Arra a kérdésre, hogy meddig lehet kérni a hallgatóktól, Arató András azt mondja, hogy ez kizárólag a hitelességen múlik. – Egy klub tagdíja, akárcsak például egy hetilap előfizetési díja, rendszeres – állítja. Szerinte az összeg kicsi – havi ezer forint –, az ügy fontos, ez a kettő együtt lehetővé teszi, hogy hosszú távon tervezhessenek a hallgatói támogatással. Abban is bíznak, hogy a reklámpiac újraéled.

A Klubrádió hallgatottsága a 16–49 éves korcsoportban alacsonyabb, mint a teljes lakosság körében. – Nem a tinédzserek rádiója vagyunk. A hallgatóink átlagéletkoráról nincs mért adat, de azt megmutatják a mérési eredmények, hogy a magasabb iskolai végzettségű, vezető beosztású hallgatók száma az összes növekedésnél is gyorsabban emelkedik – hangsúlyozza. Hozzáteszi: nagy arányban vannak jelen a nyugdíjasok is, de „a világ fejlettebb részén már rájöttek, attól, hogy valaki betölti a 49. évét, nem szűnik meg fogyasztónak lenni”.

Ami a frekvenciát illeti, a Médiatanács „kevesebb kötöttség, több zene” mottóval kezdte meg a három fővárosi kereskedelmi rádiós frekvencia pályáztatását. Arról, hogy ez mit jelent a kevés zenével és sok beszélgetéssel működő Klubrádiónak, Arató szerint korai lenne nyilatkozni, hiszen még csak az előzetes pályázati kiírás elhatározásáról szóló közlemény jelent meg. – Korai lenne határozottan kijelenteni, hogy a 95,3 MHz frekvenciáról szóló közlemény a zene elsőbbségéről szól, ami kifejezetten éppen a Klubrádió formátumával ellentétes lenne. Bízunk abban, hogy a Médiatanács csupán annyit kívánt jelezni: „elnézi”, ha valaki főleg zenét óhajt sugározni, de pontelőnyben részesül az a pályázó, aki több közéleti tartalmat szolgáltat – teszi hozzá.