Megdöbbenve olvasta a döntésről szóló hírt a Magyar Közlönyben az iskola pedagógiai vezetője. Horn György lapunknak úgy fogalmazott, nem érti, hogyan válik az állam tulajdonossá egy olyan iskolában, amelynek fenntartásához már 15 éve nem ad pénzt.

A gimnáziumban tavaly csaknem hatszáz diák tanult, utánuk 142 millió forint normatívát utalt az állam. (A normatívát minden iskola, még a magánintézmények is megkapják.) Ez az iskola költségvetésének 24 százaléka, míg a fővárosi önkormányzat 1,4 milliót adott. (Az idén Budapest már nem utalja ezt a pénzt sem.) A családok átlagosan 55 ezer forintnyi – 25 ezertől 120 ezerig terjedő – hozzájárulást vállaltak. A magánszemélyektől végül összességében 206 millió, gazdasági társaságoktól pedig 91 millió forint támogatás érkezett, és az alapítvány 406 milliót fordított a gimnázium fenntartására.

Jól látható tehát, hogy az AKG-t fenntartó alapítványnak semmiféle köze nincs a közalapítványokhoz, sem működésben, sem finanszírozásban nem hasonlít azokra. Az AKG tulajdonképpen az első alapítványi gimnázium, csak az alapítás évében, 1988-ban, vagyis a rendszerváltás előtt ilyen intézmény létrehozására még nem volt lehetőség. Ezért az iskolát Budapest Főváros Tanácsa alapította, és a Művelődésügyi és Közoktatási Minisztérium teljes autonómiát élvező kísérleti iskolájaként működött. Olyan állami intézmény volt tehát, amelynek fenntartói jogait – a szaktárca és az ugyancsak 1988-tólműködő AKG Alapítvány közötti megállapodás alapján – a diákok, a szülők, a pedagógusok, illetve a későbbi foglalkoztatást biztosító vállalatok gyakorolták. Az AKG Alapítvány magánalapítványként jött létre 1988-ban alapítója az államon és fővároson kívül öt nagyvállalat volt.

Nagyjából ezt a helyzetet erősítette meg az alapító okirat 1997 novemberében Magyar Bálint akkori kultuszminiszter által aláírt módosítása is, amely szerint az iskola „közös igazgatású többcélú közoktatási intézmény”. Az AKG működési rendjét, szakmai és pedagógiai munkáját ennek megfelelően továbbra is az önigazgató nevelőtestület által elfogadott program határozza meg, és azt a szaktárca és az alapítvány – amelynek a közoktatási minisztérium, illetve a Fővárosi Önkormányzat mellett bankok, biztosítók és más cégek is tagjai – kuratóriuma hagyja jóvá. 1999-ben, Pokorni Zoltán minisztersége idején az oktatási tárca új alapító okiratban határozta meg, hogy nem kíván részt venni az AKG fenntartásában és ezt azóta be is tartotta.

A kormány tavaly decemberi határozatában hívta fel az oktatásért felelős minisztert, hogy AKG Alapítvány tekintetében gondoskodjon „alapítói értekezlet összehívásáról és ott a kormány alapítói joggyakorlása irányának, az ágazati érdekekre és az állami vagyon megtartására figyelemmel történő meghatározásáról, majd az ennek érvényesítéséhez szükséges alapítói döntések – különös tekintettel az alapító okirat módosítására – meghozataláról és végrehajtásáról”.

Egy idén májusi kormányhatározat már pontosabban fogalmaz. „A kormány (…) egyetért az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Alapítvány jogutódlással, arra hivatkozással történő megszüntetésével, hogy az alapítvány céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására többségi állami tulajdoni részesedés biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő, jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani” – olvasható a Magyar Közlönyben. Vagyis: az állam a tanintézet működtetésében egyértelműen meghatározó szerepet kíván játszani. A határozatban foglaltakat azonnal végre kell hajtani, és a nemzeti vagyon felügyeletéért felelős miniszternek gondoskodnia kell a gimnáziumot fenntartó alapítvány „általános jogutódjaként működő Alternatív Közgazdasági Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. megalapításának engedélyezéséről”.

A változások bírósági bejegyzését követően a megszűnő alapítvány „feladatait – ideértve az AKG fenntartói jogainak ellátásával kapcsolatos feladatokat is – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft.” látja majd el. Horn György nem érti, hogyan kerülhetett az iskolát fenntartó alapítvány a kormány által felülvizsgálandó közalapítványok közé. Reméli, a fenntartó jogi státuszának megváltozása nem jelenti azt, hogy az állam így majd korlátozza az iskola autonómiáját, beleszól az igazgatói kinevezésekbe. – Én úgy tudom, a közoktatásért felelős helyettes-államtitkár kiemelkedőnek tartja az iskolánkban zajló pedagógiai munkát. Ebből arra következtetek, nem akarnak semmiféle változást Magyarország első alapítványi iskolájában, és hagynak minket úgy dolgozni, ahogy azt mi szakmailag a legjobbnak tartjuk. Szeretném ha minden úgy maradna mint eddig – mondta lapunknak.

Sokféle zászló alatt - diákok az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban