Kongresszus is lesz
Magával a pártszavazással mint technikával keveseknek volt baja párton belül, a jelenlegi vezetés, de még a platformelnökök is erősen kritizálták viszont annak szükségességét és időzítését. A viták mielőbbi lezárása érdekében végülMesterházy Attila pártelnök és az elnökség azt javasolta a választmánynak: változtatás nélkül tegyék szavazólapra a Gyurcsány-féle kérdéseket.
Az ülésen meglepetést okozott, hogy Mesterházy Attila rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be június 18-ra, mondván: ez az a fórum, ahol a régóta felvetett stratégiai kérdésekben a küldöttek döntéseket hozhatnak. És ezek a döntések – hangsúlyozta Mesterházy – minden párttagra kötelező érvényű is. Mesterházy a döntésről nem egyeztetett előzetesen, formailag a kongresszust majd az elnökségnek kell összehívnia. A zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson egyébként forrásaink szerint a felszólalások kétharmada (Gyurcsány-párti informátoraink szerint „csak fele”) volt kritikus és ellenséges a volt kormányfővel és kezdeményezésével. Tény ugyanakkor, hogy a küldöttek jelentős része kijelentette: a pártszavazás kiírását támogatja, de arra fogja kérni a tagokat, hogy bojkottálják a voksolást. Az egyik Békés megyei küldött pedig információink szerint egészen odáig is elment felszólalásában, hogy a párt „tudatos szétverésével” gyanúsította meg Gyurcsányt, hozzátéve: ideje lenne beismernie azt is, hogy az őszödi beszédet is ő maga szivárogtatta ki. Információink szerint ezt Gyurcsány visszautasította.
A pártszavazás során azokon a településeken lehet majd voksolni, ahol van hivatalosan bejelentett pártiroda. Ahol nincs, ott a megyei irodán lesz lehetőség leadni a szavazatokat. A folyamat akkor lesz érvényes, ha a jogosultak több mint fele elmegy szavazni, és legalább negyedük „egy irányba” voksol. Azaz a korábban bejelentett 32 ezer fős tagságból legalább nyolcezer ugyanarra adja voksát. A folyamat pontos részle teit majd – a Gyurcsány-platform által az utóbbi időben sokat támadott – pártigazgató, Puch László határozza meg. Az már most látható, hogy az egyik sarkalatos pont a belső kampány során az lesz, hány tagja is van pontosan azMSZP-nek. A DKP egyik prominense ugyanis elismerte: ha a 32 ezerhez viszonyítva kell megszerezni a többséget, akkor alulmaradnak. Ha viszont a szerintük inkább valós húszezer alatti szám egynegyede kell, akkor meglehet a szükséges többség.
Erre utalt egyébként Gyurcsány vasárnapi blogbejegyzése is, amelyben többek között úgy kommentált: a pártszavazás azt fogja megmutatni, hogy hány aktív tagja van a pártnak és azt, hogy közülük hányan vannak a változás pártján. Szerinte „öngyilkos taktika”, ha távol akarják tartani a párttagokat a voksolástól, mert ez csak arra jó, hogy azt bizonyítsa: alig pár ezres aktív tagsága van csak az MSZP-nek. Gyurcsány szerint el kell menni szavazni, „a részvételmorális kötelesség”. Hozzá kell tenni, hogy a párt vezetősége elindította azt a folyamatot, amely rendezi és tisztába teszi a párt pontos tagsági adatait.
Mesterházy Attila heti értékelő blogjában úgy fogalmazott: „a modernizáció sikere nem azon múlik, hányszor írja le valaki, hogy ő a jövő, a töb biek meg amúlt, vagy hogy hányszor mondja ki a szót: megújítás”. Hanem azon, hogy mit tesz a közösségben a közös jövőnkért – tette hozzá. Mesterházy egyértelművé tette: nem ért egyet Gyurcsányék azon elképzelésével, hogy az MSZP-ből egyfajta „olvasztótégelyt” formáljanak, mert szerinte a demokratikus oldal egysége nem ezen múlik, sőt úgy vélte: potenciális szövetségesei ket is távol tarthatja ez a „népfrontos” elképzelés. Mesterházy szerint a június 18-i kongresszuson mindenki megkapja a lehetőséget véleménye kifejtésére és arra is, hogy álláspontjának valós támogatottságát megmérhesse. „A folyamat végén senkiben sem marad majd kétség annak kapcsán, merre akar menni az MSZP” – fogalmazott.
