A magyar gazdaság összeomlása és több millió munkahely megszűnése miatt 1991 májusára a választópolgárok döntő többsége már leváltotta Antall József kormányát. Az akkor legnépszerűbb ellenzéki párt, a Fidesz a választásokig nem tudta megőrizni támogatottságát, főként az MDF-fel közös székházügy és a nyugdíjemelés leszavazása miatt 2004-ben éppen csak bejutott a parlamentbe. A szakszerű kormányzás ígéretét és a szociális biztonságot sugalló szocialisták toronymagasan nyerték meg a választásokat. A Horn-kormány 1999 tavaszán, a Bokros-csomag után is tartotta vezető pozícióját, de Torgyán József „monnyon le” kisgazdapártja elkezdte szorongatni.

A Fidesz azonban a „Polgári Magyarország” meghirdetésével, a mérsékelt jobboldali pártok összefogásával, majd a kisgazdapárttal kötött választási szövetséggel megnyerte a választásokat. Egy évre rá a Fidesz és az MSZP fej fej mellett állt a közvélemény-kutatásokban, és ez nem is változott egészen 2002-ig, amikor a Medgyessy Péter vezette szocialisták – a szabad demokratákra támaszkodva – egy paraszthajszállal bár, de nyertek. A Medgyessy-kormány a választási ígéretek betartásával, a 100 napos program végrehajtásával még növelni is tudta népszerűségét, mindeközben a Fidesz megítélése romlott, főként azért, mert Orbán Viktor radikális hangot ütött meg a polgári körök életre hívásakor.

A szocialisták 2006-ban nem élvezhették sokáig a választási győzelem sikerét, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után az MSZP támogatottsága radikálisan esett, 2007 tavaszára a Fidesz már csaknem harminc százalékkal vezetett, és ezt az előnyt a ciklus végéig tartotta, még növelte is. A Fidesz a 2010-es 2,7 milliós szavazóbázisából egy év alatt közel nyolcszázezret vesztett el, de ebből az ellenzéki pártok alig profitáltak, mert a kormánypárttól távozó százezrek egyelőre a választásukban bizonytalanok soha nem látott nagyságú, 53 százalékos táborát gyarapítják.