Szijjártó szerint minket véd, hogy a kormány vonalkóddal azonosít mindenkit
Pár napon belül végez a kormány szociális konzultációs kérdőívének, pontosabban az azon szereplő vonalkódok és adatok vizsgálatával az adatvédelmi biztos – tudta meg a Népszabadság. Mint ismert, Jóri András azután indított vizsgálatot, hogy többen panaszt nyújtottak be hivatalához a postázott íveken szereplő vonalkódok miatt.
A kormány nemrég postázta a választópolgároknak a tíz kérdést és mindegyikre három válaszlehetőséget tartalmazó űrlapokat. Az alkotmányozással kapcsolatos „konzultációhoz” képest különbség, hogy egyfelől a visszaküldendő íven szerepel az illető neve, másfelől egy hosszabb vonalkód, amelynek funkcióját eddig senki nem tudta pontosan.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök személyes szóvivője a Népszabadság megkeresésére viszont elmondta, hogy a konzultációs kérdőív két vonalkódot tartalmaz: az egyik a borítékolást segíti és a Magyar Posta kérésére került rá, mint oly sok más átlagos posta küldeményre. Ez személyes adatot nem tartalmaz. A kérdőíven szereplő vonalkód pedig egy, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) által „véletlenszerűen generált és a kiküldött kérdőívre érkező válaszok feldolgozását segítő azonosító szám.”
Szijjártó tájékoztatása szerint ez utóbbi vonalkód az adminisztrációs feladatok ellátását segíti, a visszaérkező küldemények érkeztetését és pontos nyomon követését.
„A vonalkód a kérdőívet egyedivé teszi, és lehetőséget ad a visszaélések megakadályozására. Segítségével megakadályozható, hogy az állampolgár nevében valaki más töltse ki a kérdőívet, és küldje vissza illetéktelenül” – fogalmazott. Arra, hogy a rendszer pontosan miért és hogyan küszöböli ki a visszaélést és egyáltalán miért fontos, hogy egy véleményfelmérésben adott válaszokat adott személyekhez kötni is lehessen, nem tért ki.
Arra a kérdésünkre, hogy az adatvédelmi törvénynek megfelelően melyik közfeladatot ellátó szerv, milyen időtartamban és milyen célhoz kötöttséggel kezeli majd a vonalkódok nyomán rögzítésre kerülő személyes adatokat, a kormányfői szóvivő azt közölte: a kormány a KEK KH-t jelölte ki a konzultációs feladatok ellátására, így a személyes adatok kezelésére, a válaszok feldolgozására és az eredmények összesítésére. Szijjártó elmondása szerint a KEK KH a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvénynek megfelelően kezeli és dolgozza fel az adatokat.
A kérdőíveket egyébként 8,3 millió fő kapta meg, ebből 225 ezer a tizenhat és tizennyolc év közötti állampolgár. „Ami az adatvédelmi biztos vizsgálatát illeti: rutinkérdésnek tartjuk, mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártunk és járunk el” – fogalmazott további kérdésünkre Szijjártó Péter.
Az MSZP részéről korábban Szanyi Tibor elnökségi tag kifogásolta élesen a kérdőívvel kapcsolatos adatkezelést. Azt mondta: elképzelhető, hogy aki nem válaszol, az „kiiratkozik a nemzeti együttműködés rendszeréből”, aki pedig visszaküldi, annak a beazonosíthatóság miatt pontosan tudják majd a véleményét, s ennek akár következménye is lehet. Szanyi lapunknakmost aztmondta: a Fidesz és a kormány a mai napig nem tudta érdemben igazolni a vonalkódok szükségességét, mostani érvelésük pedig felér egy beismeréssel. „Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy lehetőség szerint adjanak semleges válaszokat, vagy az íveket küldjék inkább az MSZP-nek. Mi nem ismerjük a vonalkódok feloldókulcsát, minket tényleg csak a vélemények érdekelnek” – fogalmazott Szanyi Tibor. Nemcsak az MSZP, a vegyipari érdekvédelem (VDSZ) felhívására tizennyolc szakszervezet és néhány civil csoport is gyűjti a konzultációs íveket és jótékony célra fordítja azokat. A kosarakba gyűjtött leveleket a szakszervezet újrahasznosítja, s a befolyt összeget a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványnak ajánlja fel. A szervezet szerint nagyjából kétszáz darab kérdőív árából jön ki egy tálmeleg étel.
A legutóbbi konzultációs akció során a szintén több millió postázott ívből mindössze 920 ezret küldtek viszsza a választópolgárok. Ezeket szintén a KEK KH-ban dolgozták fel, az MSZP ez alkalommal is kifogásolta a civil kontroll hiányát és azt, hogy nem lehetett tudni: a kérdőívek ügyiratnak számítanak-e, iktatták-e azokat, számszerűségük mennyire bizonyítható, később kutathatóak-e az iratok, illetve milyen módon és felügyelet mellett semmisítik meg azokat. Ez utóbbiakra a most visszavárt ívek eseté ben sincs válasz egyelőre.
Költségek
A Fidesz–KDNP „szociális népszavazása” került eddig a legtöbb adóforintba: 4,2 milliárdba. A 2003-as uniós csatlakozásról szóló referendum költsége 3,4 milliárd volt, a 2004-es „kettős állampolgárságról” szóló pedig 2,6 milliárd. A második Orbán-kormány az alkotmányozó konzultációra félmilliárdnyi adóforintot költött, a mostani kérdőívezés is hasonló összköltséggel bírhat majd.
