Fideszes előcsapás a bíróságokra
A Fidesz a jövő év elejéig le akarja állítani a bírósági vezetők kinevezését. Lázár János fideszes frakcióvezető és Varga István fideszes képviselő (mint az utóbbi időben minden nagy horderejű kormánypárti törvény vagy éppen alkotmánymódosító indítványát) pénteken nyújtotta be a parlamentnek az ügyészek és a bírák szolgálati jogviszonyának az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötéséről szóló javaslatát, amelyben egyebek között az áll: 2012. január 1-jéig nem lehetne pályázatot kiírni bírósági vezetői tisztségre, a már kiírt pályázatot nem lehetne elbírálni, továbbá bírósági vezetőt nem lehetne kinevezni, és a tisztség egyéb módon sem lenne betölthető, kivéve, ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg. Azonban ez utóbbi esetben is a tanácselnöki tisztség legfeljebb egy évre tölthető be megbízással.
Lapunknak fideszes források nem is titkolták, hogy e törvény elfogadásával a kormánypártok előcsapást akarnak mérni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra (OIT), hogy az az igazságügyi reformról szóló sarkalatos törvény elfogadása előtt ne tölthesse fel saját embereivel a vezetői posztokat.
A kormánypártok és a bírói kar között komoly feszültség alakult ki a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása miatt. A jövő januárban hatályba lépő új alkotmányba éppen Lázár János javaslata alapján került be az a passzus, hogy a most még 70 éves korukig dolgozó bírókat csak az öregségi nyugdíjkorhatárig –ami jelenleg 62 év – lehessen foglalkoztatni (a nyugdíjkorhatár 2021-ig fokozatosan 65 évre nő). Az intézkedés ellen Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, de tiltakozása nem talált meghallgatásra.
Az egyik magát megnevezni nem kívánó vezető fideszes politikus lapunknak megerősítette: gőzerővel dolgoznak az igazságügyi reformról szóló sarkalatos törvény előkészítésén. Ennek keretében a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Igazságszolgáltatási Tanács várhatóan megszűnik vagy jelentősen átalakul, a bírói kar képzésével, a bíróságok működési feltételeinek biztosításával egy kisebb hivatal foglalkozik majd. A bírói kinevezések előterjesztése, a bírósági vezetők kinevezése, valamint a bíróságok költségvetésének előkészítése pedig várhatóan viszszaszáll az igazságügyért felelős tárcára, mint ahogy 1997-ig volt, a Hornkormány igazságügyi reformjának bevezetéséig. Ezért is kell most bevezetni a kinevezési moratóriumot.
A Fideszben kész tényként kezelik már, hogy 2012 elején új elnököt választanak a Kúria élére. Baka Andrásnak ugyan 2015-ben járna le a megbízatása, de a bírósági rendszer átalakítására való hivatkozással új főbíró kerülhet kilenc évre a Legfelsőbb Bíróságot felváltó Kúria élére. Baka András sorsa, forrásaink szerint, a miniszterelnökhöz intézett tiltakozó levelével pecsételődött meg.
Elképesztő, hogy egy törvénymódosítással üzeni meg a kormány, hogy megszünteti az OIT-t, s meneszteni kívánja a főbírót, az előterjesztésnek a kinevezési moratóriumra vonatkozó része ugyanis nehezen értelmezhető másként – kommentálták a törvényjavaslatot bírósági források. Nyilvánvaló – vélik –, hogy tanácselnökig bezárólag a hatalom emberei kerülnek pozícióba.
Egyébként utoljára a kilencvenes évek elején Balsai István egykori igazságügy-miniszter oktrojálta hasonló módon saját kádereit a független igazságszolgáltatásba.
Jövőre a nyugdíjkorhatár csökkentése miatt néhány ítélőtábla elnökének és tucatnyi megyei elnöknek kell távoznia, míg a Fővárosi Bíróságon már nyolc hónapja nincs elnök. Ha a kinevezés jogát valóban a közigazgatási és igazságügyi miniszterre ruházzák, tényleg lehetősége lesz arra, hogy a bíróságok meghatározó posztjairól döntsön. Ezt követően pedig már az új vezetőkre lehet bízni, hogy a megüresedő kollégiumvezetőket és tanácselnököket kinevezzék.
Az előterjesztésből ugyanakkor továbbra sem derül ki, hogy a bíráknak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagyis 65 évesen kell nyugállományba vonulniuk, vagy kötelezően vonatkozik rájuk az az átmeneti szabály, amely szerint jövőre a 62 évesek nyugdíjba mehetnek (ami csupán lehetőség). Ez tehát egy a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre történt korábbi emelése miatt biztosított kedvezmény: ezzel lehetőséget biztosítanak mindenkinek arra, hogy felkészüljön a változásra. A bírák esetében viszont ilyen átmeneti szabály nem született, amit sokat alkotmányellenesnek tartanak, s valószínűleg meg is támadnak majd az Alkotmánybíróság előtt.
Bírósági források korábban jelezték, hogy az új alaptörvény kapcsán a Legfelsőbb Bíróság esetleg jogegységi döntést bocsát ki. A szerint a bírákra az általános nyugdíjkorhatár érvényes, ami 65 év, miközben kormánypárti politikusok azt hangoztatták, hogy jövőremár a 62. életévüket betöltötteknek menniük kell. Ezt információnk szerint fideszes körök Baka Andrásnak is megerősítették, hangsúlyozva: nem engednek a 62-ből. A most beterjesztett törvényjavaslat e tekintetben ugyancsak értelmezésre szorulna, ám a jogegységi döntésből várhatóan nem lesz semmi.
