Budapesti pénzügyek: Ki nyer a menedzsmentek megkettőzésén?
A fővárosi önkormányzat kizárólagos, illetve részleges tulajdonában álló vállalatok és az újonnan létrehozott két holding menedzsmentje tegnap a gazdasági bizottság előtt ismertette idei gazdálkodási elképzeléseit.
– Egy-egy cég üzleti terve száz oldalt is kitehet, ebből több mint egytucatnyit kellene szakmai szempontok alapján értékelni néhány nap alatt. Ez lehetetlen. De vélhetőleg nem is várnak tőlünk érdemi munkát, hiszen a bizottságnak az új szabályok szerint csak véleményező szerepe van – mondja Tüttő Kata (MSZP), a pénzügyi és költségvetési bizottsági tagja.
Szerinte az eléjük tárt tervekből nem olvasható ki, hogy jobban jár-e a város a két új holding létrehozásával. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) létrehozása olyan mértékű átrendeződést eredményez a felügyelete alá rendelt vállalatoknál, hogy a cég működési eredményeit szinte lehetetlen lesz összevetni a korábbi adatokkal. Az egyetlen támpont a szolgáltatás színvonala lenne, ám ezt számos, a cég működésétől független tényező befolyásolja. A költséghatékonyság tehát értelmezhetetlenné válik. Az ebből a szempontból mellékkörülmény, de igen érdekes, hogy a BKV Zrt. üzleti tervében utalás sincs a Tarlós István főpolgármester által készpénznek vett kormányfői ígéretre a közlekedési cég 72,4 milliárdos banki adósságának állami átvállalására, viszont szerepel benne egy 29 milliárd forintos fogyasztóiár-kiegészítésen és normatíván felüli állami támogatási tétel, amelyről eddig legfeljebb háttérbeszélgetéseken eshetett szó.Mindezek után nagy kérdés, hogy mi lesz a BKV-konszolidáció – színfalak mögött formálódó Orbán–Tarlós-paktumban szabott – ára?
A Budapesti Városüzemeltetési Központnál (BVK) egyszerűbbnek tűnik a költséghatékonyság kimutatása. Csakhogy az üzleti tervben ennek nyoma sincs. A cég nem tervez saját beruházást.
Az elfogadott üzleti koncepció értelmében „a vállalatcsoport uralkodó tagjaként a tulajdonosi érdekeknek megfelelően irányítja és ellenőrzi a tagvállalatokat”. De egészen pontosan ki mondja meg, hogy mi is a tulajdonos főváros érdeke? A közgyűlés elé nem érkeznek erre vonatkozó előterjesztések, az igazgatótanácsokat megszüntették, a felügyelőbizottságok pedig feladatkörükből adódóan szerencsés esetben is csak követik az eseményeket – fogalmazta meg aggályait az üggyel kapcsolatban Tüttő Kata, aki szerint a Budapesti Városüzemeltetési Központ felállításával egyelőre nem történt más, mint hogy a cégek és a tulajdonos közé még egy menedzsmenti szint került.
Csakhogy a cégvezetés megkettőzése meglehetőségen drága mulatság. A BVK 21 munkatársára, illetve az igazgatótanács és a felügyelőbizottság juttatásaira 389 milliót költenek az idén, ezzel szemben a jövő évi költségvetésben már 28 főre 460 millió forintot terveznek. Lesz cafeteria, utazásiköltség-térítés, prémium. Ez még piaci viszonyok között is szép summa. Fővárosi cégek munkavállalói esetében pedig különösen aránytalannak tűnik. Ráadásul külsős szakértők megbízását is tervezik éves szinten további 150 millióért.
A holding 669,6 millióra tervezett kiadásait az általa uralt vállalatoktól beszedett „menedzsmentdíjból” kívánja fedezni. A cégekkel kötött szolgáltatási szerződésben a BVK vállalja a „társaságok felkészítését az elismert vállalatcsoportban való részvételre”, a cégek pedig cserébe egy árbevételtől, létszámtól, mérlegfőösszegtől és eredménytől függő díjat fizetnek. Nem is lenne ezzel baj – véli Tüttő Kata –, ha az üzleti tervből kiolvasható lenne, hogy a BVK ténykedése hogyan segíti hozzá a cégeket a költséghatékonyabb működéshez. De nem olvasható ki.
Új főpolgármesterhelyettes
Új főpolgármester-helyettessel bővül a városháza vezérkara. Tarlós István főpolgármester Hutiray Gyula jelenlegi városüzemeltetési önkormányzati főtanácsadót jelöli a beruházások, kiemelt fejlesztések, európai uniós ügyek, illetve városrendezési kérdések megoldásáért felelős főpolgármesterhelyettesnek. Az illetménye 660 ezer forint lesz havonta. A közgyűlés jövő héten dönt a kinevezésről.
