A jelenlegi szabályozáshoz képest további változás, hogy a honvédség feladatai közé tartozna a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények, illetve – a honvédelmi szempontból fontos épületek mellett – egyes kijelölt létesítmények őrzése.

Első pillantásra is aggályos, hogy az alapvetően az ország függetlenségének és területi integritásának védelmére hivatott honvédség az állami közmunkaprogramokban bármilyen szerepet vállal – vélik ellenzéki szakpolitikusok. Egyelőre senki nem érti, hogy az előterjesztésnek ez a pontja a gyakorlatban mit jelenthet. A helyzetet csak bonyolítja, hogy az eddigi kormány illetékeseinek eddigi nyilatkozatai szerint a közmunkaprogram végrehajtásának felelőse a Belügyminisztérium lesz. Ellenzéki részről ugyancsak kifogásolják, hogy az Országgyűlés épületében felfegyverzett katonák őrizzék a koronát.

A honvédség jogállása is módosul. A ma hatályos törvény szerint a katonaság „polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet”. Az előterjesztés másként fogalmaz: „a honvédség függelmi rendszerben működő fegyveres erő”. Ez a látszólag jelentéktelen korrekció egyes vélemények szerint az eddigi civil kontroll gyengülését, esetleg teljes megszűnését jelentheti.

Nem változik viszont az az elv, amely szerint a honvédség „békében az önkéntességen, rendkívüli állapotban (…) az önkéntességen és a hadkötelezettségen alapuló állami szervezet”.

A tervezet tehát az eddig érvényes rendelkezéseknek megfelelően szabályozza a hadkötelezettséget. Rendkívüli állapot, s a parlament által elrendelt megelőző védelmi helyzet – az országot fenyegető fegyveres támadás – esetén a 18 és 40 év közötti férfiak hadkötelezettnek minősülnek, és őket ennek alapján fegyveres vagy polgári szolgálatra kötelezhetik. Ez a szolgálat megelőző helyzetben a jelenlegi honvédelmi törvény és a tervezet szerint is legfeljebb 12 hónapig, míg háború esetén a szükséges ideig tarthat.

Díszőrök helyett fegyveres katonák?