Balsai: Várnám az új kollégákat
– „Az Alkotmánybíróságra vonatkozó alkotmánymódosítás mögött az égadta világon semmilyen politikai szándék sem húzódik meg” – önt idézem. Ki hiszi ezt el?
– Aki ezt nem hiszi el, az az elmúlt huszonegy évet és az Alkotmánybíróság egészét, úgy ahogyan van, megbélyegzi. Mindig politikai egyeztetések alapján került sor az alkotmánybírák kiválasztására és megválasztására. Most egyszerűbb a helyzet, mert a Fidesz és a KDNP rendelkezik a megválasztásukhoz szükséges kétharmaddal. De az elmúlt év során ezzel a kétharmaddal megválasztott Bihari Mihály és Stumpf István alkotmánybírói tevékenysége egyáltalán nem mutat arra, hogy valamiféle vad elfogultság vezetné őket a Fidesz irányába.
– Akkor miért nem adták meg az utolsó választás lehetőségét az alkotmánybíráknak az AB-elnök megválasztására? Miért hozták fél évvel előre az elnökválasztást?
– Volt szerencsém részt venni 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon. Akkor az Alkotmánybíróság a szabad választásokat megelőzően, 1989 októberében jött létre. Úgy, hogy két alkotmánybírót az akkori ellenzék javasolt, kettőt a Németh-kormány, és volt egy „semleges” bíró. Az alkotmánybírákat az akkori nem legitim parlament választotta meg, de nem kívántuk annak a parlamentnek a hatáskörébe adni az AB-elnök megválasztását. Ezért választották az elnököt a bírák maguk közül. A rotációs elv – hogy három évre szól az elnök mandátuma – nem szerencsés egy ilyen komoly alkotmányos intézmény élén. De vannak EU-országok, ahol a parlament választ AB-elnököt. Ez a stabilitást szolgálja.
– Sólyom László kilenc évig volt AB-elnök. De miért volt fontos önöknek, hogy már nyáron a parlament válasszon AB-elnököt? Mert Paczolay Péter mandátuma július elsején lejár?
– Meg fogjuk hosszabbítani Paczolay elnök úr mandátumát szeptemberig...
– ... hogy aztán a Fidesz–KDNP kétharmaddal új AB-elnököt válasszon, immár 12 évre.
– Én most, amikor beszélgetünk, nem zárom ki, hogy az Alkotmánybíróság elnöke ismét bizalmat kap. Én ezt nem akarom sem kizárni, sem megerősíteni.
– Nem vesznek revánst, amiért Paczolay Péter elnökletével semmisítette meg kétszer is az AB a 98 százalékos különadótörvényt?
– Testületi döntés született, melyet Paczolay elnök úr hirdetett ki. De nem volt ellenvélemény. Ezt képviselte Bihari Mihály és Stumpf István is.
– Azt hallani a parlamenti folyosón, hogy Stumpf István lehet az AB-elnök. Áder János pedig alkotmánybíró.
– Meg kell várni a jelöléseket... De húszéves szakmai gyakorlat az alkotmánybíróvá választás feltétele.
– A szocialisták szerint azért lesz 11 helyett 15 fős az AB, hogy a Fidesz „pártkatonákat” választhasson.
– Az alaptörvény szól így. És azért, mert az Alkotmánybíróság részéről volt olyan igény, hogy a megnövekedett hatáskörük miatt – a bírói ítéletek felülvizsgálata és a hatalmas ügyhátralék – emelkedjen a létszám. De a parlamentnek meg kell alkotnia a Alkotmánybíróságra vonatkozó ügyrendi szabályokat is. Ez huszonkét éve hiányzik. Ami a „pártkatonákat” illeti, a parlamenti frakciók nyilván olyan személyt javasolnak, akinek a szakmai kvalitásairól meg vannak győződve... És, anélkül, hogy megbántanák a jelenlegi alkotmánybírákat, valamennyit valamelyik párt jelöléséhez lehet kötni.
– A bírákat jelölő bizottságban a Fidesz–KDNP dominál.
– Így van, 8:7 az arány.
– Tehát a kormánypártok akarata érvényesül.
– Emlékeztetnék, hogy én vagyok e bizottság elnöke. És tavaly valamennyi, a frakciók által ajánlott jelölt alkotmánybíróvá választását javasoltuk. Volt egy nagy szavazólap 7-8 névvel... A végén a megválasztáshoz szükséghez szavazatot Bihari Mihály és Stumpf István kapta meg.
– Nem azért ilyen sürgős az alkotmánybíró-választás, hogy mire ősszel a Széll Kálmán Tervnek megfelelő jogszabályokat és a sarkalatos törvényeket elfogadják, vagy éppen a kedvezményes nyugdíjkorhatárt – a szerzett jogot megszüntető törvényt –, az AB már ne semmisítse meg azokat?
– Akadémikus a kérdés. Nem tudjuk, milyen lesz szeptemberben az új összetételű Alkotmánybíróság. És én most nem ismerem azt a törvényt, amelyben nem lesz elvétele a szerzett jogoknak, de biztosan bonyolult jogszabály lesz.
– De ha „fideszes” többségű lesz az AB...
– Nincs olyan, hogy „a Fidesz számára kedvező összetételű” Alkotmánybíróság. Semmilyen kontrollt vagy pressziót nem tud a jelölő párt gyakorolni az Alkotmánybíróságra. Az elmúlt huszonegy év története ezt bizonyította.
– A Lázár-féle hatáskörszűkítés a 98 százalékos különadó kapcsán nem ezt bizonyította.
– Az egy jogkörre vonatkozott. Nem konkrét alkotmánybírósági döntésre.
– Paczolay Péter vagy más alkotmánybíró helyében most milyen érzésekkel viseltetne?
– Várnám az új kollégákat.
