„Nem emelkednek a betegterhek” – ezzel az alig hihető mondattal kezdte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár annak a gyógyszerpiaci megszorításokról szóló kormánydöntésnek az ismertetését, amellyel még az idén 26 milliárdot vonnak ki a gyógyszerpiacról. Bár az összeg egy részét biztosan a gyártók, nagykereskedők, patikatulajdonosok fizetik be az államkasszába, az intézkedéscsomagban szerepel a támogatási technikák átalakítása, ami egyértelműen a betegek pénztárcáját is érinti. Nagy Anna kormányszóvivő és Szócska Miklós szerint azonban ez csak akkor történhet meg, ha valaki nem hajlandó alkalmazkodni és időben a legolcsóbb medicinákra váltani. Erre viszont jó esély van. A Nézőpont Intézetnek a Széll Kálmán Terv lakossági fogadtatásáról szóló kutatása szerint, ha választhatna megszokott gyógyszere és egy ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb orvosság között, a megkérdezettek csaknem kétharmada nem váltana terápiát.

Szigorúbban szankcionálják a gyógyszerismertetés szabályait megsértőket

A kormány keddi ülésén – a tervek ellenére – csak az idei gyógyszerpiaci megszorító csomagról született döntés. A Széll Kálmán Terv részletei, amelyek értelmében két év alatt harmadolnák a gyógyszerkasszát, még ebben a hónapban újra a kormány elé kerülnek. Lapunk úgy tudja: a Nemzetgazdasági Minisztériumban formálódó javaslatokról – így például a patikák és a gyártói terhek kompenzációjáról is – vita van a pénzügyi és a szakmai érdekeket képviselő gazdasági és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium között.

Az elképzelések szerint a gyógyszerkassza stabilizálását szolgáló idei megszorító csomag elemeinek többsége júliusban lép hatályba. Akkortól fizetnek majd a gyártók az értékesített és támogatott orvosságaik bevételéből 20 százalékos extra adót, az orvoslátogatóik után pedig 10 millió forintos regisztrációs díjat. A jövőben a kormány szigorúbban szankcionálja a gyógyszerismertetés szabályai ellen vétőket. A jelenlegi néhány tízmillió forintos büntetés összege 500 millióra nő.

A csomag betegeket érintő része, hogy júliustól a nagyon drága terápiák esetében (ilyen az onkológia) ha a készítmény nem hat, a biztosító nem fizeti ki a támogatást. Elvben a beteget nem érheti kár, megkapja a kezelést, a biztosító és a gyártó pedig utólag elszámol. Az állapotjavulás nélküli esetek gyógyszereiért kifizetett támogatást a cégeknek vissza kell utalniuk.

Szócska Miklós bejelentette, hogy a lejárt szabadalmú készítmények körében bevezetik a „preferált referenciaársávot”. Ez azt jelenti, hogy például a gyomorfekélyre, a csontbetegségekre, a szív- és keringési rendszerre, az asztmára, az ízületi bántalmakra ható terápiák legolcsóbb készítményeinek árához szabják a támogatás mértékét. Az erről zajló alkuban a gyártóknak megajánlanak egy úgynevezett elvárt árat, ha ezt nem fogadja el, és ennél drágábban adja a készítményt, akkor a támogatás összege és a térítési díj közti különbség nő, vagyis a betegnek kerül többe az adott gyógyszer. Ám ez nem lehet vég nélküli, mert ha az egészségbiztosító és a gyártó árának különbsége több mint 30 százalék, akkor a készítmény kikerül a támogatott szerek köréből.

Az a gyártó, amelyik hajlandó az úgynevezett preferált referenciaáron adni a készítményeit, piaci előnyöket kap az államtól, mert csak ebbe az árkategóriába tartozók kerülhetnek a közgyógyellátásra rendelhető szerek listájára. (Jelenleg maximum 12 ezer forintos összeghatárig bármely készítmény fölírható a közgyógyellátás terhére. A jövőben csak a legolcsóbb termékek közül választhat az orvos.) A preferált referencia-ársáv alkalmazásától 20,8 milliárd megtakarítást remél a kormány.

Szintén a megszorító-csomag részeként júliustól már csak a legolcsóbb koleszterinszint-csökkentők kaphatnak kiemelt tb-támogatást. Jelenleg 12-féle vérzsírcsökkentő hatóanyag árából fizet 80 százalékot az OEP.