A Népszabadság információi szerint az ügyészségi indítvány hiányos volt, a vádhatóság által hivatkozott és csatolni szándékozott dokumentumok ugyanis nem érkeztek meg az átirattal együtt. Emellett a jogi szakértők szerint maga az indítvány sem alapozza meg az ügyészség gyanúját, így arra kérték a vádhatóságot, hogy csatolják azokat a dokumentumokat, amelyekre egyébként hivatkoznak a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését kérve.

Forrásaink szerint abban is egyetértés volt a képviselők között, hogy jogi értelemben kérdéses, ha az ügyészség majd Gyurcsány gyanúsítotti kihallgatásától várja, hogy a gyanút alátámasztó adatokkal szolgáljon, a hatályos jogrend szerint ugyanis a gyanúsított megtagadhatja a vallomástételt. Nyomozati, taktikai érdekekre sem lehet különösebben hivatkozni (állítólag az ügyészség nem is tette), hiszen a házszabály értelmében az érintett képviselő a mentelmi ügyében hozandó döntés előtt – ráadásul időkorlát nélkül – felszólalhat, amivel Gyurcsány bizonyosan élni is fog. Simon Gábor, a mentelmi bizottság szocialista alelnöke lapunknak mindössze annyit mondott: a testületben egyelőre szakmai és nem politikai munka folyik.

Egyelőre annyi bizonyos, hogy a Legfőbb Ügyészség a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatosan, hivatali visszaélés gyanúsítottjaként akarja kihallgatni az exminiszterelnököt. Gyurcsány korábban közölte, hogy az eljárás minden mozzanatát szeretné megosztani a nyilvánossággal, és bár együttműködik az ügyészekkel, őket Orbán Viktor „meghosszabbított kezének” tartja. Azt, hogy a mentelmi bizottság ezzel kapcsolatos ülései a házszabálytól eltérően nyíltak legyenek, sem Kövér László házelnök és a kormánypártiak, sem pedig az LMP nem támogatta.

Rubovszky György: Hiányos volt az indítvány