Tettel arányos bíráskodás
Az új Btk.-ról szóló javaslatot az év végéig szeretnék a kormány asztalára tenni. „Az első publikus verzió nyárra készül el, és számos szakmai egyeztetés, konzultáció után az Országgyűlés legkorábban 2012 tavaszán fogadhatja el az új komplett büntető törvénykönyvet, ami 2013 nyarán léphet hatályba”, közölte. Répássy Róbert szerint nemcsak „szakmai felülvizsgálatról van szó, hanem világos, szigorúbb büntetőpolitikának az érvényesítéséről”. Ennek lényege: az új Btk.-ban a tettarányos büntetés elvét erősítenék, a bírói egyediesítésnek kevesebb szerepet hagy majd a jogalkotó, már ami az enyhítő/súlyosbító körülmények tekintetbevételét illeti. A személyes körülmények másodlagosak lesznek, a tett maga lesz az elsődleges. „Ez nyilvánvalóan találkozik a társadalom igazságérzetével is”, tette hozzá Répássy Róbert.
Az új koncepció szerint a garázdaság tényállásánál és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén is a tettel arányos büntetésből kell kiindulni. Az új Btk. és a „lex Gyöngyöspata” kapcsán az álllamtitkár megerősítette: teljesen közömbös lesz a jövőben is, hogy a kisebbséghez vagy a többséghez tartozik-e valaki. Ha elkövet olyan bűncselekményt, amellyel az általa vélt közrendet akarja fenntartani, az garázdaságnak számít.
„Az előző kormány a formajegyek és a külsőségek alapján kísérelte meg az ilyen tevékenységet üldözni, az új Btk.-tényállás a tevékenységre, a tettre koncentrál majd, arra, hogy mi a meg nem engedhető tevékenység. És gyakorlatilag mindegy, hogy van-e egyenruha vagy nincs. A lényeg az, hogy a törvények kikényszerítése állami monopólium. A polgárőrség közreműködhet a rend helyreállításában, de csak a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás alapján. E téren is szigorodik a Btk.: ha egy polgárőr jogosulatlanul végez közrend-helyreállítást, büntetőjogi felelősséggel tartozik majd”, mondta Répássy Róbert.
„Az új szabályok közt meg kell jelennie a Fidesz választási programjának, és a kormányprogramnak is zsinórmértékül kell szolgálnia”, mondta az államtitkár, emlékeztetve, hogy a Medgyessy-kormány idején az elkövetők számára kedvező büntetőpolitikai engedményeket tettek, például a droghasználat esetén. Enyhébb megítélés alá estek a drogfogyasztók, ha az „elterelést”, a gyógykezelést önként vállalták, mentesülhettek/mentesülhetnek a büntetés alól, még akkor is, ha „visszaesők”.
„Az új Btk. ezt úgy szabályozza majd, hogy kábítószerbűnözésnél csak az első esetben kell megengedni az »elterelést«, a második vagy harmadik alkalommal már ki kell szabni a büntetést.” Másrészt –tette hozzá Répássy – mindenképpen szeretnének változtatni azon a szabályozáson, amely szerint a drogdílerek, a kábítószer-kereskedők enyhébb büntetést kapnak, ha rendszeres drogfogyasztók. „Volt, aki erre azt mondta, hogy »ez jogi perverzió«, hiszen a drogfogyasztás nem lehet enyhítő körülmény. Igaza volt. Büntetőpolitikailag is elhibázott ez a szabályozás, hiszen könnyen beszerezhető olyan orvosi igazolás, hogy valaki kábítószerfüggő”, mondta Répássy.
