A jelentés első változatának tegnapi bemutatásán közölték: a Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár vezette küldöttség szerint 113 ajánlás elfogadható a kormány számára. Hatot elutasítottak, 29 ajánlásról a döntést szeptemberre halasztották.

A szerda délelőtti fordulón számos témában fogalmaztak meg kritikát a tagországok. A leghangsúlyosabban a romák helyzete, az új alkotmány és a médiatörvény jelent meg a vitában. Németország képviselője például választ várt arra, hogy az új alkotmány miért korlátozza az AB hatáskörét. Az Egyesült Államok megjegyezte, hogy Magyarország eltért a korábbi gyakorlatától, amelynek során több párt nevezte ki a médiát felügyelő hatóság tagjait. Nagy-Britannia arra várt választ, július 1-je után mi alapján szabja majd ki a médiahatóság a büntetéseket. Felmerült, hogy az alkotmány miért nem tiltja nyíltan a szexuá lis orien táció alapján történő diszkriminációt. Voltak kérdések a kettős állampolgársággal, a gyöngyöspatai eseményekkel, a magzati élet alkotmányba iktatott védelmével, a családon belüli erőszakkal, a nők egyenjogúságával és a hazánk területén élő nemzetiségekkel kapcsolatban is.

A kérdésekre magyarul válaszoló Balog a meghallgatás után az MTI-nek elmondta: Magyarország azt az ajánlást biztosan nem fogadja el, hogy az alkotmányt úgy változtassák meg, hogy az ne csupán férfi és nő kapcsolatát ismerje el házasságként. Az államtitkár szerint a svájci kritika a gyöngyöspatai eseményekről „hamis kontextusban jött át”, nem a kormány ellen irányult,mert „annak elfogadhatatlanságáról van szó, hogy bűnöző elemek veszélyeztetik a közbiztonságot, ártatlan embereket fenyegetnek csoportok vonulásokkal.” Az alkotmány ügyében szerinte „volt egyfajta tudatlanság”, és utalt arra a francia bírálatra, hogy az alaptörvény nem tartalmazza a halálbüntetés tilalmát.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának felülvizsgálatának csak egy állomása a szóbeli meghallgatás. Ezt három írásos jelentés elkészítése előzte meg: novemberben a civil és regionális szervezetek adták be jelentésüket, ebből készült egy dokumentum. A második az ENSZ-szerződéseket felügyelő szervek állítják össze, a harmadikat pedig az adott ország kormánya nyújtja be.

– Az ENSZ és a civilek által összeállított dokumentumokban is komoly kritikák fogalmazódtak meg – mondta lapunknak Jenei Orsolya, az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója, aki hangsúlyozta a magyar kormány jelentése és a másik két dokumentum közötti éles különbséget. A felülvizsgálat előtt az AI is benyújtotta árnyékjelentését az ENSZ-nek, amely a gyűlölet-bűncselekményekre koncentrált.