A tavaly decemberben elfogadott törvényt ugyanis több mint kétszáz magánszemély, civil szervezet, illetve magánnyugdíjpénztár és ellenzéki párt támadta meg.

A helyzet kissé bonyolult: az Alkotmánybíróság ugyanis hónapok óta még abban sem foglalt állást nyilvánosan, hogy egyáltalán foglalkozhat-e a magánnyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokkal. Emlékeztetőül: tavaly ősszel a Fidesz a végkielégítéseket sújtó külön adó első alkotmánybírósági megsemmisítésére brutális választ adott, s korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést, az adókat, az illetékeket és a vámokat érintő ügyekben. Így ezeket a döntéseket a testületmostmár csak az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz, valamint a magyar állampolgársághoz való jog sérelme esetén vizsgálhatja. Már akkor egyértelmű volt, hogy a Fidesz az AB-hatáskör radikális szűkítésével valójában azt akarja megakadályozni, hogy a testület „keresztbe feküdjön” a magánnyugdíjpénztárak államosításának.

Az Alkotmánybíróság március elején ugyan kétszer tárgyalt arról, hogy egyáltalán vizsgálhatja-e a magánnyugdíjpénztárak államosítását támadó indítványokat, március közepétől azonban már ez sem szerepel a napirenden. Ahhoz pedig, hogy döntés szülessen magáról a törvényről, először egy határozattervezetnek kellene elkészülnie, amit aztán a testület, ahogy azt szokta, több körben is megvitat. Csakhogy egyelőre ilyen határozattervezet sincs az Alkotmánybíróság napirendjén. Lapunk információi szerint a tervezet előkészítésén jelenleg is dolgoznak, de ez még hetekig, akár hónapokig is eltarthat, szinte elképzelhetetlen, hogy június 12-ig döntsenek róla. Úgy tudjuk, hogy az AB-hez beérkezett indítványok egy jelentős része a tulajdonhoz való jog sérelme miatt támadja a törvényt, ez azonban nem szerepel az AB hatáskörének szűkítésekor megjelölt négy kritériumban, amelyek alapján a testület eljárhat.

Alkotmányjogászok szerint az emberi méltósághoz való jog lehet az egyedüli, amely alapján a testület mérlegelheti egyáltalán a jogszabály alkotmányosságát, mint ahogy azt tette a különadó ügyében is. Szerintük azonban nagyon csekély a valószínűsége, hogy az AB megsemmisítse az egész törvényt. A kormány ugyanis a magánnyugdíjpénztárak 2700 milliárd forintos vagyonát betervezte az idei költségvetésbe, a jogszabály megsemmisítése pedig egyet jelentene az állami büdzsé bedöntésével. Az alkotmányjogászok egy része azonban osztja azt az álláspontot, hogy az emberi méltóság sérelmével járhat, így elbukhat a törvény azon rendelkezése, amely szerint a magyar állam a jövő év végétől továbbra is levonja a magánnyugdíjpénztárakban maradt százezer állampolgártól a 24 százalékos nyugdíjjárulékot, viszont nem ismeri el a szolgálati idejüket.

E rendelkezést támadja a Magyar Helsinki Bizottság is, a szervezet 12 munkatársa szerdán jelentette be, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Álláspontjuk szerint a szabályozás elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan azt a 103 ezer embert, aki úgy döntött, hogy részben a magánnyugdíjrendszerben kívánja biztosítani az öregkori nyugdíját. A Helsinki Bizottság azt várja, hogy a bíróság állapítsa meg az egyezménysértést, rendeljen el kártalanítást és ítéljen meg jelképes, nem vagyoni kártérítést, szerintük a bírósági döntés akár mésfél-két éven belül is megszülethet.

2700 MILLIÁRD

A KORMÁNY a pénztárak 2700 milliárd forintjának egy részét betervezte az idei költségvetésbe, a jogszabály megsemmisítése egyet jelentene büdzsé bedöntésével.

Sor a nyugdíjbiztosítónál – Ők a magánnyugdíjpénztáruknál maradtak