Az ezer megkérdezett hét százaléka gondolta úgy, hogy nincs súlyos ellentét egyik megnevezett csoport tagjai között sem, közel harmaduk szerint viszont öt vagy annál több csoport tagjai közt vannak súlyos feszültségek. Minél kisebb településen él valaki, minél alacsonyabb az iskolai végzettsége és a jövedelme, annál több ellentétet lát a magyar társadalomban. A kutatás eredménye szerint a magyarok leginkább a melegeket utasítják el, még a romáknál is nagyobb távolságot tartanak velük szemben. A válaszadók 67 százaléka elutasítja, hogy meleg közeli hozzátartozója legyen, 65 százaléka, hogy közeli barátja legyen. 46 százalék nem szeretné, ha a szomszédjába költözne, 37 százalék pedig elutasítja, hogy ilyen identitású munkatársa legyen. Minél kisebb településen él valaki, minél alacsonyabb a végzettsége, annál elutasítóbb a melegekkel.

A romák esetében viszont fordított a helyzet: őket a nagyvárosi, iskolázottabb, jobb módú emberek utasítják el inkább. „Vagyis téves az a közvélekedés, hogy a romákkal szembeni előítéletek a kistelepüléseken a legnagyobbak. A társadalmi elit még elutasítóbb velük szemben”, hangsúlyozza Tausz Katalin szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezető docense.

Egyetlen kedvező eredményt hozott a vizsgálat: a fogyatékos emberek elfogadottsága nagyon magas Magyarországon.

A válaszadók 21 százaléka állította, hogy nagyon fél a romáktól, 11 százaléka a Magyar Gárdától, 10 százalék az adóhatóságtól és ugyanennyien az araboktól. A nem létező pirézektől továbbra is tartanak 3 százaléknyian. „Minél jobban félnek az emberek, annál kevésbé érzik magukat szabadnak”, állítja Tausz Katalin. Épp ezért szomorú, hogy minden tizedik ember legalább három felsorolt csoporttól fél. Minél nagyobb településen él valaki,minél iskolázottabb és minél jobb anyagi helyzetben van, annál jellemzőbb rá, hogy több csoporttól is fél.

A válaszadók 81 százalékát sosem érte hátrányos megkülönböztetés. 16 százalékukkal megesett, három százalékukat pedig gyakran éri diszkrimináció. Leggyakrabban az életkoruk miatt érte hátrányos megkülönböztetés a válaszadókat, ezt az etnikai hovatartozás, majd a vagyoni helyzet követi. Leginkább hivatalokban érte ilyen sérelem a megkérdezetteket, de sokakat becsméreltek nyilvános helyen. A megkérdezettek negyede volt már szemtanúja annak, hogy mást ért már hátrányos megkülönböztetés. Az ilyen esetek nagy része etnikai hovatartozás, ruházat vagy viselkedés miatt történt. Megdöbbentő eredmény, de a válaszadók 59 százaléka nem tett semmit a megkülönböztetés láttán. Mindössze öt százalék fordult hatósághoz emiatt, ami a kutatók szerint az alacsony bizalmat jelzi.

Tausz Katalin felhívta a figyelmet egy érdekes egybeesésre: két olyan kérdést is feltettek a vizsgálatban, melyekre Orbán Viktor miniszterelnök is választ vár a szociális konzultáció keretében. Az egyik ilyen kérdés arra vonatkozott, hogy a munkahelyteremtésre vagy a szegényeknek adott összegek növelésére van-e szükség. A válaszadók kilencven százaléka az előbbire voksolt. A másik kérdés a segélyek formájára utalt. A kutatók három válaszlehetőséget adtak meg: csak pénzben, csak természetben (élelmiszerben, ruhában stb.), vagy megosztva adják a segélyeket a rászorulóknak. Minden verzió közel ugyanannyi szavazatot kapott: a válaszadók harmada támogatta a csak pénzbeli támogatást, harmada a csak természetbeni és harmada a vegyes változatot.