„A jövőben is vegyes rendszerben választják a képviselőket, a fordulók száma azonban még nem dőlt el”, mondta Gulyás a hétvégén. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz–KDNP által még tavaly májusban benyújtott választási reformjavaslat „csak a kiindulási alap, mert végleges döntés egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, továbbá arról, hogy a magyar állampolgárok – függetlenül attól, hol élnek – valamilyen formában voksolhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon”.

A választási körzeteket újra kell rajzolni az év végéig. Az AB megsemmisítette ugyanis a vonatkozó rendelkezést, miután a korábban megrajzolt körzethatárok túlzottan aránytalanokká váltak. A 176 egyéni körzet választópolgárainak száma meglehetősen eltérő, holott ugyanúgy egy képviselő delegálásáról döntenek. Míg például a Veszprém megyei 6-os körzetben huszonhatezren szavazhatnak egy mandátumról, addig a Pest megyei 12-es körzetben hetvennégyezren. A körzethatárokat tehát újra kell rajzolni, függetlenül az egyéni körzetek számától. Ami a Fidesz–KDNP tavaly beadott koncepcióját illeti: a tervezet a kedvezményes kisebbségi mandátumok nélkül 198 parlamenti hely elosztását szabályozza, ebből 90 lenne egyéni kerületben elnyerhető és 108 listáról. Utóbbiból csak 78-at osztanának ki országos listáról, a fennmaradó 30 az egyéni körzetekben szerzett töredékszavazatok alapján lenne elnyerhető, kompenzációs listáról. Újítás, hogy az egyéni körzetekben csak egyetlen forduló van, a legtöbb szavazatot kapó jelölt viszi a mandátumot. Ez megfelel a brit First Past The Post-rendszernek, vagyis azé a mandátum, aki „átszakítja a célvonalat”. Egyetlen kitétel, hogy a választópolgárok több mint fele adja le a voksát, máskülönben érvénytelen a szavazás, ilyenre példa azonban csak 1998-ban történt két megyében és 31 egyéni körzetben.

Választáspolitológiai szakértők szerint a Fidesz javaslata a 2010-es adatok behelyezésével nem hozna kétharmadot, mégis a jelenlegi erőknek kedvez. Tény, hogy az ajánlószelvények számának változatlanul hagyása (750) a kisebb pártokat segítheti, de így is elmondható, hogy az egyéni körzetekben a Fidesz a jelenlegi támogatottságával sok helyet „tudna behúzni”. Érdekesség, hogy a jelenleg hatályos választási rendszer megalkotásánál a Fidesz húsz éve a listás szisztéma mellett érvelt, ez felelt meg ugyanis leginkább akkori érdekeinek.

A Fidesz korábbi reformelképzelései a rendszer aránytalanságát növelő javaslatok voltak. A párt most minden bizonnyal azért állt elő az arányosító elképzeléssel, hogy minimalizálja annak a valószínűségét, hogy bármelyik párt kétharmadot szerezhessen a közeljövőben, és változtasson az új alkotmányos kereteken. Szintén problémás, hogy túl nagyok lennének az egyéni választókerületek, s ezeket nem lehet úgy megrajzolni, hogy arányos lélekszámmal bírjanak, és ne lépjék át a megyehatárokat. Szakértői becslések szerint legalább 110 egyéni körzet lenne az optimális. Mivel az elképzelés egyfordulós szisztémát biztosít, így a „demokratikus erőknek” nincs lehetőségük a két forduló között szövetségeket kötni. Olyat például, ami a kisgazdákkal 1998-ban Orbánt a kormányhoz segítette. Ez mindenképpen a Fidesz–KDNP-szövetségnek kedvez. Ugyanakkor tény, hogy kockázatot jelent a Fidesz számára is az egyfordulós modell, a Jobbik ugyanis könnyen elvihet néhány körzetet Északkelet-Magyarországon. Szintén érdekesség a javaslatban, hogy annak szövege a mindenkori kormány kezébe adja a választókörzetek határainak kijelölését, ami a korábbi választási eljárásról szóló törvényben is szerepelt, az Alkotmánybíróság viszont két éve alkotmányellenesnek mondta ki, és megsemmisítette. Vagyis, ezt a tételt bizonyosan meg kell változtatni, legjobb lenne egy brit mintára felállított, független határkijelölő bizottság; ezeket a testületeket azonban (lásd: Költségvetési Tanács) a kormány nem kimondottan kedveli. Ehhez képest az MSZP által –ugyanaznap, tavaly májusban – benyújtott javaslat megszüntetné az egyéni körzeteket, és tisztán listás szavazással osztaná szét az általuk ajánlott 199 mandátumot. A leosztás szerint 173 mandátum lenne szerezhető megyei listáról, 23 (illetve a megyei szinten ki nem osztott) pedig országos listáról; utóbbiak a töredékszavazatok alapján. A rendszer egyértelműen kedvezne a középpártoknak, így például az MSZP-nek is, de kérdés például, hogy a szigorított jelölési rendszer alapján (a kiosztható mandátumok ötszázszorosát kell produkálni ajánlásban a területi listaállításhoz) az LMP például teljesíteni tudná-e az induláshoz elengedhetetlen követelményeket. Az 2010-es adatok alapján az MSZP szisztémája szerint a Fidesz lényegesen rosszabbul, a többiek lényegesen jobban jártak volna.

Ugyanakkor egyik javaslat sem kezeli például a kopogtatócédulák rendszerének korrupciós lehetőségeit például a kauciós rendszerrel (lásd: sokan annyi voksot sem kapnak, ahány ajánlócédulát össze kell gyűjteniük az induláshoz), és fel sem merül az e-voting használata sem, amely megkönnyítené a határon túli szavazatok kérdését. Úgy tudni, hogy utóbbiak egyikét sem tartja tárgyalási alapnak a Fidesz–KDNP, az MSZP nyitott a kérdésben, az LMP pedig szorgalmazza mindkettő bevezetését.

Arányos vagy aránytalan?

A választási rendszerek arányosságát az úgynevezett Loosmore–Hanby-index mutatja. Öt százalék alatt arányos, öt és tíz között mérsékelten arányos, tíz és tizenöt százalék közötti érték esetén mérsékelten aránytalan, tizenöt százalék felett pedig aránytalan rendszerről beszélünk. Azaz, a mandátumok leosztása nem mutatja megfelelően a választói akaratot. A Fidesz javaslata szerinti rendszer (2010-es adatokkal) 12,9 százalékos eredményt hozna, az MSZP-s 3,8 százalékos, teljesen arányos rendszert. A korábbi választások mutatóit lásd grafikonunkban.

Karácsony: Ez így nem túl elegáns

Az LMP a napokban hozza nyilvánosságra saját választási reformtervezetét. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes lapunknak azt mondta: „nem túl elegáns”, hogy létrehoztak egy albizottságot a választási reform kidolgozására, a kormánypárti erő pedig közli, hogy bizonyos kérdésekben már döntés született. „Ez megmutatja a testület súlyát is”, fogalmazott Karácsony, hozzátéve: álvitának tartja a vegyes és az arányos rendszer közötti vívódást, a kettő ugyanis ötvözhető, az LMP elképzelése is ebbe az irányba fog mutatni. (Sz. T. L.)

Egyelőre kevesen látnak a függöny mögé