Megakasztották a 2006-os zavargások ügyében hozott verdiktek felülvizsgálatát

Az MSZP, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetek, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, illetve egy magánszemély után már három bíró is az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a semmisségi törvény miatt. A testület sajtófőnöke, Sereg András tájékoztatása szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bíráitól áprilisban kettő, májusban további egy beadvány érkezett. Ez utóbbi indítványokról soron kívül kell dönteni, de a határozat kihirdetéséig több hónap is eltelhet.

A fideszes Balsai István kezdeményezésére elfogadott jogszabály alapján a „2006. szeptember 18. és október 24. között (…) a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetőleg rendőri tanúvallomás képezte”.

A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke ezzel kapcsolatban már korábban aggályait fogalmazta meg. Baka András szóvivője útján először lapunkat tájékoztatta arról, hogy álláspontja szerint a törvényjavaslat sérti a bírák szabad mérlegelési jogát – ezzel függetlenségüket –, ami alkotmányossági problémát jelent. Ezt a februári nyilatkozatot a semmisségi törvény elfogadása után megerősítette, de hozzátette: miután a parlament a jogszabályt megszavazta, azt mindenkinek, így a bíróságnak is tiszteletben kell tartania.

A bírák azonban a hatályos szabályok szerint minden esetben az AB-hez fordulhatnak, ha azt feltételezik, hogy alkotmányellenes rendelkezés alapján kellene eljárniuk. Amikor lapunkban korábban jeleztük, hogy a PKKB egyes bírái a semmisségi törvény kapcsán élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, a Fővárosi Bíróság információnkat közleményben cáfolta. Mára viszont kiderült, hogy a jogszabályt többen valóban aggályosnak tartják, és a semmisség megállapítása helyett az AB állásfoglalását kérik.

Információnk szerint több hasonló ügyben is folyik eljárás, ám csak azok szünetelnek, amelyekben a bíró alkotmányossági kontrollt kezdeményezett. A többi esetben a 2006-os zavargások ügyében hozott döntéseket legkésőbb október 23-ig semmissé kell nyilvánítani. Ennek van bizonyos kockázata, mert ha az AB a jogszabályt később alkotmányellenesnek nyilvánítja, és hatályon kívül helyezi, megeshet: egyes verdikteket megsemmisítenek, míg mások érvényben maradnak, s azokban az ítélet, illetve a határozat végrehajtható marad.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.