„Akkor lehet megváltoztatni a választási játékszabályokat, ha egyébként a parlamenti pártok ebben egyetértenek. Ilyen egyetértés ma nincs, az egész kérdés ezért nincs is napirenden.” Ezt Orbán Viktor nyilatkozta még 2006-ban, amikor a kormányfő-helyettesnek jelölt Mikola István egy kampánybeszédében úgy fogalmazott: „ha most nyerni tudnánk, és utána az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne”. Szijjártó Péter ugyanekkor úgy fogalmazott: „a határon túliak nem kérnek választójogot, ezért a Fidesz sem kívánja biztosítani számukra”. Nemcsak a kormányfő mostani szóvivője, hanem Martonyi János külügyminiszter is másképp állt még a kérdéshez nemrégiben. Tavaly májusban azt mondta: a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, és „ez nem fog magyarországi választójoggal járni”. A közigazgatási államtitkár, Répássy Róbert is azt mondta még tavaly, hogy a Fidesz elképzeléseiben „nem szerepel, hogy az állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon”. Ehhez képest a jog megadása már biztos, csak a mikéntje kérdéses. Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint két forgatókönyv lehetséges: az egyik szerint az országos listára szavaznának, azaz az országos listát állító magyarországi pártok közül választhatnának, a másik elképzelés szerint külön, határon túli magyar listák lennének, amelyek állítására szintén a magyarországi pártoknak lenne lehetőségük. „Utóbbi egy komplexebb és bonyolultabb szabályozás, de lehet, hogy inkább ezt éreznék sajátjuknak a külhoni magyarok”, mondta Gulyás.

A nemzetközi gyakorlatban többféle megoldás is létezik. Nagy-Britanniában például nem kell állampolgárság sem, a Nemzetközösség és Írország állampolgárai is szavazhatnak. Nem kötik lakóhelyhez a voksolást például a lengyelek, a románok, a csehek, az olaszok, a franciák és a svájciak sem. Szlovákiában nem kell lakóhelyigazolás, de a voksolás időpontjában jelen kell lenni, Svédországban pedig csak akkor voksolhat a kettős állampolgár, ha igazolni tudja, hogy rendesen adózik. Romániában, Horvátországban és többek között Portugáliában is külön mandátumokat tartanak fenn a határon túli kettős állampolgárok voksainak, a csehek és a szlovákok „bekeverik” az otthoni szavazatokba.