Az Alkotmánybíróság először tavaly ősszel a jogbiztonság elvének sérelme miatt semmisítette meg a különadótörvényt. Válaszul a Fidesz demokráciákban példátlan módon éppen azon a ponton korlátozta az AB hatáskörét, ahol ebbe az ügybe képes lett volna még beavatkozni, vagyis megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy adó- és költségvetési ügyekben állást foglaljon. És hozott így új törvényt. Az AB gúzsbakötése megakadályozva egyben a magánnyugdíjpénztárak államosítása elleni fellépés lehetőségét is. Ezek után az új különadótörvény már öt évre visszamenőleg követelte vissza a távozó állami vezetőktől és munkavállalóktól a jogszabály vagy munkaszerződés alapján nekik járó végkielégítésük, felmentési pénzük 98 százalékát. Az AB azonban újra tudott vétózni: a kifizetéskor hatályos törvények szerint felvett és gyakran már elköltött pénz visszafizettetése méltatlan helyzetbe hoz embereket, a közszférában évtizedeket eltöltő, majd kirúgott vagy nyugdíjazott alkalmazottakat, ezért az AB pénteken az emberi méltóság megsértése miatt újra megsemmisítette a jogszabályt, de egyben lehetőséget teremtett a 2010-es végkielégítések különadóztatására. Ott ugyanis még nem áll fent a méltatlanság valószínűsége.

A személyi jövedelemadó május 20-i befizetési határidejének sürgető szorításában a Fidesz egy nap alatt keresztüldarálta a parlamenten Lázár János igénytelenül megírt új törvényjavaslatát. Rogán Antal segítségére, „pontosító” módosító javaslatára volt szükség ahhoz, hogy a jogszabályból ne legyen újra botrány, hogy a különadó a parlamenti képviselőkre, az európai parlamenti képviselőkre és a megyei közgyűlési elnökökre is 2010-től vonatkozzon, ne pedig 2011-től, ahogy az a Lázár-változatból kiolvasható volt.

A pontosítások sem tudják azonban elfedni, hogy a harmadik különadótörvény is több sebből vérzik. Ellentétes a jogalkotási törvénnyel, mert a kihirdetését követő napon már hatályba lép. Nincs tekintettel arra az előírásra, hogy az adótörvényeket csak úgy lehet módosítani, hogy azok a hatálybalépés előtt legalább 45 nappal kihirdessék, így az érintettek felkészülhessenek a változásokra. Persze ha a Fidesz betartaná a törvényt, akkor az a 45 nap miatt július elején lépne életbe, s akkor az adóév május 20-i lezárása miatt a 2010-es felmentési pénzek után sem lehetne követelni a büntetőadót. Ám a Fideszben a jogállamnál nagyobb becsben van Orbán Viktor ígérete. Büntetőadónak lennie kell.

Az új jogszabály továbbra is méltatlan helyzetbe hozhat olyan több évtizedet a közszférában eltöltött, majd 2010-ben menesztett alkalmazottakat, akik azóta nem találtak állást, így kénytelen-kelletlen felélték a végkielégítésüket, megtakarításaikat.

Lázár János a pénteki megsemmisítő alkotmánybírósági határozat után úgy fogalmazott, hogy a testület Magyarország és az emberek érdekeivel ellentétes döntést hozott. Ha a jogállamiság, a tisztességes jogalkotás követelményeinek betartása ellentétes ezekkel az érdekekkel – ami aligha lehetséges –, akkor nem is pénteken hozott utoljára ilyen döntést az AB. Az új szabály ugyanis szintén nem korrekt. Ha a magyar emberek érdeke az, hogy normaszegő normák szülessenek, ám maradjon. De csak akkor.

A szék után a végkielégítést is elveszíthetik