Arról a Népszabadság számolt be legutóbb, hogy az MSZP másik hat platformjának vezetője közül egyik sem támogatja a kezdeményezést, sőt többen meglehetősen élesen fogalmaztak Gyurcsány vélt vagy valós szándékait illetően. Az persze ettől függetlenül kérdés, hogy a párt tagsága miként foglal majd állást a kérdésekben és azon túl Gyurcsány szerepét illetően is.

A volt kormányfő pénteken külföldi tudósítókkal találkozott, amely után a Bloomberg arról írt: Gyurcsány új mozgalmat alakíthat, ha 2012-ig nem sikerül megreformálnia az MSZP-t. Ezzel kapcsolatban a volt kormányfő a Facebook-oldalán arról írt: már korábban jelezte, hogy a párt felélte politikai, morális és szervezeti tartalékait is, ennek ellenére „adna még egy esélyt” az MSZP-nek. Azóta többször is egyértelművé tette, hogy a ’89-es alkotmányosság szellemiségére építve új, demokratikus ellenzéki mozgalmat kell szervezni, és átalakítani a pártot. Ezután alakult meg a Demokratikus Koalíció Platform. „Azt kívánjuk, hogy 2012-ben új pártja legyen a balközép demokratikus ellenzéknek. A cél, hogy új pártot formáljunk az MSZP-ből. Nem új pártot alakítani, hanem kísérletet tenni arra, hogy a meglévőt alakítsuk át gyökeresen. Természetesen adódik egy következő kérdés is: mi fog történni, ha kísérletünk elbukik? Mit teszünk, ha az MSZP többsége azok álláspontját osztja, akik szerint nincs szükség radikális megújulásra, elég, ha mindent kicsit jobban csinálunk? (…) Ez esetben logikailag két út áll majd előttünk: vagy hosszú időre befejezzük a politizálást annak tudomásulvételével, hogy programunknak nincs többsége az MSZP-ben, vagy új mozgalom alapításával az MSZP-n kívül keresünk megoldást. Ma még nem tudjuk, hogy vereség esetén majd melyik utat kell hogy válasszuk. Ez a jövő zenéje” – írta bejegyzésében Gyurcsány, hangsúlyozva, hogy szerinte a kezdeményezése nem bontja meg a pártegységet, épp hogy újat teremt.

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja a leírtakat ultimátumnak tartja. „Ultimátumnak tekinthető minden olyasmi, ami azt jelzi, ha nem fogadják el az én véleményemet, akkor kilépek-belépek-átlépek” – fogalmazott. Szanyi hozzátette: nem rendítenémeg a pártot, ha Gyurcsány Ferenc kiválna, mert mint mondta, Csintalan Sándor és Szili Katalin után nem ez lenne az első alkalom.

Mesterházy Attila pártelnök saját weboldalán közzétett Részek vagy egész? című írásában egyértelművé tette: nem kötelező együtt gondolkodni és együtt cselekedni. „Ám az utóbbi egy év eseményei az MSZP-n belül és az MSZP-n túli ellenzék határain belül is mindenkit rádöbbenthetnének arra, hogy egymás nélkül ez nem fog menni. Ha az egyéni ambíciók kerekednek felül, ha részérdekek hasítják szét az ellenzéki tábort, akkor valójában Orbán Viktort erősítjük” – fogalmazott Mesterházy. Az MSZP jelenlegi elnöke egyúttal ki is állt – a hivatali visszaéléssel meggyanúsítani tervezett – Gyurcsány mellett, amikor azt írta: pártelnökként mindenki mellett kiáll, akit igaztalan vád ért, „legyen az bárki, egyszerű állampolgár, volt képviselőnk vagy volt pártelnökünk”. Mesterházy a hét végi, tatabányai pártrendezvényen közölte: csak a sajtóból tudta meg, hogy Gyurcsány akár új mozgalom alakítására is kész. Erre Mesterházy annyit mondott: „véleményem van, de az országban vannak fontosabb dolgok, minthogy erről vitatkozzunk”.

Gyurcsány Ferenc képviselőtársaival a parlamentben