Lapunknak fideszes jogi szakpolitikusok azt mondták: nem lehet azt mondani, hogy nem egy „kiérlelt” döntést hozott az Alkotmánybíróság. „Ráadásul az emberi méltóságból, mint alapjogból, minden levezethető” – fogalmazott egyikük. Volt, aki azt mondta, azt, hogy a taláros testület meg fogja semmisíteni a visszamenőleges hatály miatt a különadótörvényt, előre lehetett tudni, borítékolható volt. De a gazdasági szükséghelyzetre való tekintettel – s arra, hogy maga Orbán Viktor jelentette be a 29 pont között a 98 százalékos visszamenőleges adózást – a különadó ügyét végig kellett vinni, az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítése árán is.

– Most már nem lehet tovább szűkíteni az AB hatáskörét, ezt a döntést valóban tudomásul kell venni – mondta munkatársunknak a Fidesz egyik ismert képviselője. Információink szerint Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fidesz vezető politikusait nem lepte meg az AB-döntés, már kedden tudomást szereztek a várható megsemmisítésről, és fel is készültek a helyzetre – erősítette meg lapunknak a Fideszfrakció egyik vezető politikusa.

Mindeközben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben azt írta, a különadó érintettjei, ha nem akarnak fizetni, egy dolgot tehetnek, a hét végén kitöltik adóbevallásukat, és „jóhiszeműen nem tekintik adózás alá eső jövedelemnek a végkielégítést, a szabadságmegváltást. Tehetik, hiszen értesültek az AB döntéséről. Hétfőn beadják az adóbevallást, ezzel lezárják az adóévet, és az AB döntése értelmében tőlük további adófizetés nem követelhető” – javasolta. Erre a miniszterelnök szóvivője egy közleményben úgy reagált: „Gyurcsány Ferencnek továbbra sem az ország érdeke számít, hanem az, hogy az ő zsebe tele legyen, lehetőleg közpénzzel”.

Zara László adószakértő lapunknak azt mondta, az adóév május 20-ával zárul le, amennyiben addig a parlament módosítja a különadóról szóló törvényt, akkor az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a 2010-es végkielégítés 98 százalékát vissza lehet követelni. Jóllehet a jogalkotási törvény szerint az adótörvényeket csak úgy lehet módosítani, hogy azok a hatálybalépés előtt legalább 45 nappal kihirdetésre kerüljenek, ezt az előírást az alkotmány nem tartalmazza, így a döntés törvénysértő lehet, alkotmányellenes nem.

Lázár János Orbán Viktorral