Az Alkotmánybíróság Magyarország és az emberek érdekeivel ellentétes döntést hozott – hangoztatta Lázár János tegnap Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. A Fidesz frakcióvezetője ezúttal is „égbekiáltó igazságtalanságnak” nevezte, hogy állami cégeknél akár 90-100 milliós végkielégítéssel távozhattak egyesek. Szerinte az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, mely néhány embernek kedvező, de súlyosan sérti a nagy többség igazságérzetét.

Lázár János

Az AB-döntést mérlegelve hétfőn javaslatot tesznek az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozására, hiszen a törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik. „Tehát arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le” – mondta Lázár János. A szabályozás kiterjed a volt parlamenti képviselőkre, volt polgármesterekre, a volt megyei közgyűlési elnökökre és a tisztségviselőkre is, a közélet minden szereplőjére.

Lázár János azt kérte: akik már fizettek, ne vegyék vissza az összeget, vagy ha még nem fizették be, közcélra, a közösség érdekében ajánlják fel. „Apellálunk a becsületükre és a tisztességükre, hogy ezt a pénzt a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjai nem fogják visszakérni” – mondta.

Lázár János azt mondta, a viszszamenőlegesség mellett a Fidesz azért állt ki, mert a végkielégítések ügyét súlyos igazságtalanságnak ítélte, amely ügy komoly fellépést igényelt. Az MSZP arra tett javaslatot, hogy nyolc év legyen a visszamenőleges hatály, a Fidesz és a Jobbik öt évre, az LMP pedig három évre. A visszamenőleges hatály tehát senkinek nem volt probléma – hangzott el. Most megpróbálják megtalálni azokat a polgári jogi lehetőségeket, hogy az állam ezeket a pénzeket visszaperelje. „De ez időigényes, körülményes” – mondta Lázár János.

Az Alkotmánybíróság jogi szempontok alapján dönt, nem is tehet mást. És a jogi szempontok nem mindig találkoznak a társadalmi igazságosság követelményével – így reagált Harrach Péter arra, hogy a taláros testület megsemmisítette a különadóról szóló törvényt. AKDNP frakcióvezetője lapunknak azt mondta: ezzel együtt sem lehet vitatni a törvényalkotók „jó szándékát” a 98 százalékos különadót illetően, hiszen megnyilvánult a társadalom részéről az az igény, hogy az arcátlanul nagy végkielégítéseket visszavegyék.

A kereszténydemokrata politikus szerint az igazságosság szempontjából a visszamenőleges hatály „nem olyan nagy tragédia”. A KDNP mindig is azt hangsúlyozta, hogy arra kell vigyázni: „a fürdővízzel ne öntsék ki a gyereket is”, azaz akik tisztességesen jutottak a végkielégítéshez, azokat ne sújtsa a törvény. Ennek ellenére sokan az átlagos jövedelműek közül is áldozatul estek. A KDNP ezért már tavaly ősszel kifejezte aggodalmát a 98 százalékos különadótörvénnyel kapcsolatosan – tette hozzá Harrach Péter.

Lapunknak kormánypárti politikusok azt mondták: presztízsveszteség ugyan az Alkotmánybíróság döntése, „de csak jogi téren”, mert az embereket valóban felháborították a magas végkielégítések. Viszont – amire Harrach Péter is célzott – ezreket érintett a különadótörvény, de közülük csak néhány százról mondható el, hogy „pofátlanul sok tízmilliót vittek haza” – jegyezte meg egy ismert képviselő. Van, aki úgy tudja, hogy az igaz ságügyi államtitkárság több verziót is kidolgozott a különadótörvény módosítására. De hogy közülük melyiket terjesztik elő, az a hét végén dől el, ha már Orbán Viktor miniszterelnök is Budapesten lesz.

Az MSZP szerint a testület határozatával megvédte többek között a kirúgott pedagógusokat, iskolaigazgatókat, mert ahogy Korózs Lajos képviselő fogalmazott, szó sincs arról, hogy a jogszabály kizárólag a politikusok, magas rangú hivatalnokok végkielégítését érintette volna. Az LMP szerint a Fidesz hatalmi törekvései egy újabb pofont kaptak. Szilágyi Péter országygyűlési képviselő aztmondta, egy elsőéves jogász is tudja, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet törvényt alkotni. A Jobbik törvénymódosító javaslatot nyújtott be, melyben kezdeményezi, hogy a tisztességesen, munkaviszonyt szabályozó törvény, illetve kollektív szerződés alapján szerzett jövedelmekre ne vonatkozzon a különadótörvény hatálya. A szakszervezeti szövetségek vezetői üdvözölték az Alkotmánybíróság határozatát.