Baka: A bírók el vannak keseredve

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint bizonytalanság és elkeseredettség tapasztalható a bírói karban a nyugdíjkorhatár nyolc évvel történő csökkentése miatt, de – miután a döntés megszületett –, most a legfontosabb feladat enyhíteni annak következményeit.

Az LB elnöke aHajdú-Bihar megyei összbírói értekezletet követő csütörtöki debreceni sajtótájékoztatóján azt mondta, meg kell találni a megoldást, „hogyan lehet a legkisebb kárt okozni az igazságszolgáltatás rendszerében, ahol 40 ezer ügyet kell átszignálni” a bíróváltások miatt. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint jelenleg Magyarországon az öregségi nyugdíjra jogosító általános korhatár a betöltött 65. életév – állítják társadalombiztosítási kérdésekben ítélkező bírák. Miután az új alkotmány előírja, hogy a „bírók szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn”, ezért forrásaink álláspontja egyértelmű: 65 évnél fiatalabb bírákat nem lehet saját akaratuk ellenére nyugállományba kényszeríteni. Ha ez a jogértelmezés helyes, a jövőre a 62. életévüket betöltő bíráknak – akik a korábbi szabályok szerint hetvenéves korukig szolgálhattak – nem kellene azonnal elhagyniuk a pályát.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt az 1990-es évek elejétől kezdődően két alkalommal is emelték, mindkétszer az alkotmányos jogelvek betartásával, ami azt jelentette, hogy az érintett korosztályok számára kellő felkészülési időt biztosítottak. Amikor a kilencvenes évek második felében a nyugdíjkorhatár hatvanról, illetve a nők esetében 55-ről egységesen 62 évre nőtt, átmeneti rendelkezéseket hoztak, amelyek szerint például a nőknél a nyugdíjnak csak hét esztendő múlva vált kötelező feltételévé a betöltött 62. életév.

Hasonló megoldást alkalmaztak a nyugdíjtörvény 2009-es módosítása során is. Akkor az általános öregségi nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre emelkedett azzal, hogy az 1952 előtt születettek esetében a nyugdíjhoz elég a betöltött 62. életév. Az átmeneti rendelkezések szerint például az 52-esek 62 és fél, az 53-asok 63, az 54-esek 63 és fél éves korukban mehetnek nyugdíjba, míg az 1957-ben vagy később születettekre már a 65 év vonatkozik.

Mindezek alapján felvetődik: ha jövő januártól menesztik a 62. életévüket betöltő, de 65 évnél fiatalabb bírákat, az a diszkrimináció alkotmányos tilalmának súlyos megszegését jelentené. Ebben az esetben ugyanis az érintett bírákat a nyugdíjkorhatár emelése esetén elkerülhetetlen átmeneti rendelkezések alapján küldenék el, míg a fiatalabb, tehát az 1956 után született kollegáikra már a 65 éves általános nyugdíjkorhatár vonatkozna. Az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal adatai szerint 2012. január 1-jén a 62. életévének betöltése miatt 228 bírónak kellene nyugállományba vonulnia. A jövő esztendő folyamán még 46, 2014-ig pedig összesen 350 bírónak kellene elhagynia a pályát. Emiatt vezetői posztok sora üresedne meg, és legalább negyvenezer ügyet kellene másra szignálni, ami egyet jelent az addigi eljárás teljes megismétlésével.

A pulpituson
A pulpituson
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.