A Népszabadság információja szerint a Fővárosi Főügyészség vizsgálatot indított a rendőrségen és a szakértői intézetben annak tisztázása érdekében, kit terhel a felelősség azért, hogy csak hónapokkal Jozef Rohác 2010. októberi szabadlábra helyezése után derült ki, hogy Fenyő János gyilkosának sapkájában az ő DNS-ét találták meg. Úgy tudjuk, nemrég a Fővárosi Főügyészség már az egyik érintettől (a Nemzeti Nyomozó Irodától) kapott egy „magyarázkodásnak is gyenge” választ, de azt a vizsgálatot elrendelő főügyész nem fogadta el. Forrásaink szerint egyelőre még az sem egyértelmű, hogy a rendőrségnél vagy a szakértői intézetnél mulasztott-e valaki, bár ez esetben a „mulasztás” akár könnyen bűncselekménynek is minősülhet.

Magyarország az év elején kérte újra Jozef Rohác kiadatását Szlovákiától. Először még három éve adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot, amely alapján Prágában fogták el 2008 októberében. Magyarországra hozták, emberölés kísérletével és robbanóanyaggal visszaéléssel vádolták, a bíró azonban csak az utóbbiért ítélte el. Két évet kapott. Az ítélethirdetésig már két évet előzetesben ült, így a bíróságról szabadon távozhatott.

Nem telt el fél év és kiderült, hogy Jozef Rohác DNS-e azonos a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkából rögzített mintával. Annak idején a gyilkosság több tanúja is elmondta a rendőröknek, hogy a tettes, miután lelőtte a médiavállalkozót, a fegyverét egy ott parkoló autó alá csúsztatta, majd levette a dzsekijét, a sapkáját és a kesztyűjét, és ezeket egy közeli kapualjba dobta. A sapkában egyetlen DNS-t rögzítettek: Rohácét. Az ügyészség egy névtelenséget kérő illetékese kizárja, hogy Rohác DNS-ét utólag „tették volna a sapkába”. Némi malíciával úgy fogalmazott: „akkor nem feledkeztek meg volna róla azok, akik odatették”.

Az ügy azonban messze túlmutat a Fenyő-gyilkosságon. Nem véletlen, hogy az ügyészek mindent megtesznek a felelősség tisztázása érdekében, hogy ki miatt nem jutott el időben a DNS-egyezésről szóló információ a nyomozókhoz. A rendszernek elvileg automatikusan össze kellene vetnie egy-egy új mintát a bűnügyi DNS-nyilvántartásban lévő, különféle korábbi bűncselekmények helyszíneiről, eszközeiről rögzített mintákkal. Miután első magyarországi őrizetbe vételekor Roháctól DNS-mintát vettek, amit továbbküldtek a szakértői intézetbe, néhány héten belül jelezniük kellett volna a komputereknek, hogy a minta egyezik az 1998-as Fenyő-gyilkosságnál rögzített, igen nagy valószínűséggel a tettestől származó mintával. Normál körülmények között a számítógépek folyamatosan összevetik az új mintákat a régiekkel, és jelzik, ha egyezőséget találnak. Rohác esetében azonban nem jeleztek. Pontosabban: nem tudni, hogy jeleztek-e, csak emberi mulasztás miatt ez nem jutott el azokhoz, akik számára ez az információ perdöntő bizonyíték lett volna a Fenyő-ügy nyomozásában.

Pedig volt már rá számos példa, hogy a számítógép tettest fogott. Emlékezetes eset volt, amikor egy verekedésbe torkolló, s emiatt minden érintett rabosításával végződött közlekedési affér után három hónappal az egyik érintett nevét kidobta a DNS-nyilvántartó komputere. Csak a név nem egyezett. Később kiderült, hogy a férfi évek óta álnéven élt Óbudán, mivel valódi nevén több elfogatóparancs volt érvényben ellene.

A rendszernek így kellene működnie, különben kidobott pénz a beleölt sok milliárd forint. A kérdés most az, hogy fény derült-e egy rendszerhibára (ami azt jelentené: eddig is kétséges volt, hogy a magyar bűnügyi DNS-nyilvántartásból előkerültek-e régi bűncselekmények adatai), vagy egyedi esettel van dolguk a hatóságoknak. Ez utóbbi esetén még mindig kérdés, hogy szándékosan tették-e félre Rohác mintáját vagy figyelmetlenségből. A Népszabadság úgy tudja, eddigi kihallgatásain Jozef Rohác nem tett vallomást a Fenyő-gyilkosságról sem.

A gyilkosság helyszíne