Hajszálra a „részben szabadtól”
Ha lehet ennél rosszabb, a média szabadsága felett őrködő FH az idén a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt ismertethette szokásos éves jelentését: a napokban Washingtonban a sajtószabadság világnapjára, május 3-ra esemény- és konferenciasorozattal emlékeznek. Ez ugyanis az idén egybeesik a média szabadságának globális fontosságát aláhúzó, 1991-es windhoeki nyilatkozat huszadik évfordulójával. A rendezvényeket a többi között az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, valamint az amerikai külügyminisztérium szervezi.
A FH hétfőn közölt rangsorában 23-ról 30 pontra növelte Magyarország indexét a 2009-es évet minősítő tavalyihoz képest; az értékelésben a magasabb pontszám kevésbé szabad sajtót jelent. Úgy értesültünk: az egy év alatti hétpontos romlás példátlan a kiforrott európai demokráciák között; ezt érdeklődésünkre egyelőre a FH nem kommentálta. Az viszont tény: hazánk Görögország, Guyana és Szamoa társaságában a „szabad” besorolású országok legutolsói között található, 31 ponttal már a „részben szabadok” közé esett volna vissza. Magyarország ugyancsak utolsó helyre került a szűkebben vett Kelet-Közép-Európában; Szlovénia, a többi visegrádi állam és a balti országok is megelőzik.
– Nem sok reménye van a valódi demokrácia kivívására vagy fenntartására az olyan országnak, amelyben az újságírók nem tudósíthatnak szabadon, a kormány vagy más szereplők közbeavatkozásától való félelem nélkül. Különösen nyugtalanít bennünket a fiatal, illetve botladozó demokráciák visszaesése, mint Mexikóé, Magyarországé vagy Thaiföldé – mondta David Kramer, a Freedom House ügyvezető igazgatója. A teljes képhez hozzátartozik: három európai uniós tagállam, Bulgária, Olaszország és Románia sajtója csak a „részben szabad” kategóriában kap helyet. A legszabadabbnak a finn, a norvég és a svéd médiát, a legkevésbé szabadnak a türkmént és az észak-koreait találták. A világ nagyjából egyharmad-egyharmad arányban osztható fel „szabad”, „részben szabad”, illetve „nem szabad” országokra.
– A leminősítés a minden nemzetközi tiltakozás dacára meghozott médiatörvénynek tudható be. Egyben rámutat, hogy a kormány tavaly második félévi állításával szemben – miszerint nincs miről beszélni, hiszen úgymond nincs is még törvény – a nemzetközi szervezetek a kezdetektől, öt törvényhozási aktuson keresztül, folyamatosan figyelemmel kísérték a jogszabály alakulását. Ám a kormány dokumentálhatóan nem hallgatott ezekre az intésekre – mondta lapunknak Washingtonban Haraszti Miklós. Az EBESZ előző sajtószabadság-felelőse, a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára a Guillermo Cano újságíródíj zsűritagjaként és felkért vitavezetőként vesz részt a világnaphoz fűződő eseményeken az amerikai fővárosban.
– Mivel a FH 2010 végével zárja értékelését, Magyarország most még elkerülhette, hogy a „részben szabadok” közé sorolják át. A jelenlegi médiatörvénnyel nem is lehet majd javítani a mostani helyzeten, legfeljebb tovább rontani az alkalmazásával – tette hozzá Haraszti. A konferenciasorozat magyar résztevőjeként szerepel még Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) elnöke, az Origo főszerkesztője.
Hazánkról kiadott értékelésében az FH többek között „potenciálisan széles körű tartalmi korlátozásokról” tesz említést a médiatörvény kapcsán, azt írva: „Orbán Viktor konzervatív kormánya korlátozó törvényt erőltetett át a parlamenten, és ellenőrzést szerzett a médiafelügyelet, valamint a közszolgálati média felett”. Az „új szabályozó hatóság” kapcsán a „kormánypárti kinevezettek dominanciája” miatt fejezi ki aggodalmát az FH. Megemlíti, hogy bizonyos körülmények között az újságíróknak fel kell fedniük forrásaikat, illetve „a kiegyensúlyozott tájékoztatás” követelményét is.
A huszadik évfordulós ünnepségekre a Nelson Mandela egykori szabadságharcos, későbbi dél-afrikai elnök által vezetett nemzetközi „bölcsek” – köztük Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vagy Jimmy Carter amerikai exelnök – is írással készültek.
