Méltatlanság, bizalomvesztés, nem megfelelő munkavégzés esetén fel kell menteni, létszámcsökkentés miatt pedig el lehet küldeni a közszolgákat – így szabályozza újra a kormány a kormánytisztviselők és köztisztviselők felmentési szabályait, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátásukat, amit a tavalyi kormányváltás után tett lehetővé a parlamenti többség. Az Országgyűlés a tervek szerit a héten kezdi meg a törvényjavaslat tárgyalását.

Az Alkotmánybíróság „dodonai döntéseket” hozott, mert a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvényt 2011. május 31-i hatállyal, a köztisztviselőkre vonatkozó törvényt pedig április eleji hatállyal semmisítette meg, így a kormányváltás és az önkormányzati választások után végrehajtott tömeges elbocsátásokra nincs jogorvoslati lehetőség. Az AB döntése az elmúlt egy évben indoklás nélkül kirúgott kormánytisztviselők és önkormányzati köztisztviselők számára inkább csak erkölcsi elégtételt jelent. A magyar köztisztviselői kar csaknem százezer fős, ebből hatvankétezren kormánytisztviselők, közel negyvenezren pedig önkormányzati köztisztviselők. Szakszervezetük adatai szerint az elmúlt egy évben közel 1500 kormánytisztviselőt bocsátottak el, az önkormányzati szférára nincsenek adataik, de becsléseik szerint ott is ezres nagyságrendű volt az indoklás nélküli felmondás.

A kormány mostani javaslata szerint a kormány-tisztviselői és köztisztviselői jogviszony akkor szüntethető meg felmentéssel, ha létszámcsökkentést kell végrehajtani, az érintett dolgozó munkaköre megszűnik vagy feleslegessé válik. A tisztviselők azonnal elveszthetik állásukat, ha nem megfelelően végzik munkájukat vagy elvesztik vezetőjük bizalmát, illetve méltatlanná válnak hivatalukra. A törvény szövege szerint bizalomvesztésnek az minősül, ha a dolgozó megszegi azt a kötelezettségét, hogy feladatait „szakmai lojalitással köteles ellátni”. Hivatalára pedig az válik méltatlanná, aki olyan magatartást tanúsít – akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül –, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett hitet súlyosan rombolja.

Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen azt, amely a pártatlanság, a befolyástól mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét eredményezi. Lehetőség lesz a kormánytisztviselő munkakörének és munkavégzési helyének egyoldalú módosítására is, de csak úgy, hogy az új munkakör feleljen meg a dolgozó képzettségének, és hogy a munkahelye és lakóhelye közötti oda-vissza utazás ideje ne haladja meg a napi két órát (tíz éven aluli gyermeket nevelő tisztviselő esetében a másfél órát). Ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, akkor öt napon belül fel kell menteni.

A javaslat ugyanakkor megteremti a belső jogorvoslat lehetőségét is az úgynevezett Kormány-tisztviselői Döntőbizottság felállításával. A kormány indoklása szerint a változtatásokkal, valamint a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások bővítésével a tisztviselők az alkotmánynak megfelelő jogvédelmet kapnak, felmentésük pedig „előre kiszámítható módon” történhet meg.

Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke lapunknak azt mondta, folyamatosan egyeztetnek a Közigazgatási Minisztériummal a szükséges változtatásokról, amelyeket május elejéig kell elkészíteni. A szakszervezeti vezető szerint mindenképpen változtatni, enyhíteni, pontosítani szeretnének a bizalomvesztés, a méltatlanná válás és az egyoldalú munkaköri módosítás szabályain.