Az első három helyen a Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány (285 millió forintot kaptak az egy százalékokból), a Gyermekrák Alapítvány (261 millió forint) és a Rex Kutyaotthon Alapítvány (126 millió forint) áll. A legtöbb alapítvány kevesebb bevételhez jutott, mint 2009-ben, de például a Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány és a Rex Kutyaotthon növelni tudta a befolyó összeget.

Egyre népszerűbbek a helyi kezdeményezések is, a szülők például szívesen támogatják ilyen formában gyerekük óvodáját, iskoláját. Tavaly egyébként közel tízmilliárd forintot ajánlott fel 1,8 millió magyar adózó személyi jövedelemadója egy százalékából civil szervezeteknek.

– Bármit teszünk, bárhogy kampányolunk az egy százalékokból befolyó bevételünk évi 90 és 100 millió forint között stagnál – mondja Megyeri István, a Gyermekétkeztetési Alapítvány igazgatója. Hozzáteszi, hogy ezt semmiképpen nem panasznak szánja, mert annak ellenére, hogy nem a fent említett „slágertémákkal” foglalkoznak, számíthatnak egy stabil felajánlói körre.

Ez különösen azért fontos, mert évek óta először tavaly csökkent az érvényes nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás összege. 2009-ben még meghaladta a hatezer forintot, tavaly már csak 5500 forint volt. A Gyermekétkeztetési Alapítvány tapasztalatai szerint egyébként 2002 és 2006 között volt a legnagyobb a magánszemélyek adakozókedve, 2008 óta pedig folyamatosan csökken a civil szférába áramló pénz mennyisége.

Ráadásul, hívta fel a figyelmet Megyeri István, 2012-től tovább csökkenthet az egyházak és az alapítványok bevétele az idén életbe lépett adóváltozások, a gyerekek utáni adókedvezmény és az alacsonyabb adókulcs miatt. Ezek együtt ugyanis azt eredményezik, hogy az adózók egy részének kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnie, ezzel együtt pedig csökken a felajánlható 1+1 százalékok aránya is. (Az Origo.hu szerint a kormány ez ügyben már tárgyal az egyházakkal, azt egyelőre nem tudni, mi lesz a civilekkel.)

Így aztán még nagyobb jelentőséget kap, hogy hányan rendelkeznek érvényesen az egy százalékukról.

– Úgy tűnik, hogy az adózók körülbelül felét még mindig nem ragadja meg ez a dolog valamiért – mondja Székely Zsuzsanna, a Nemzeti Adóés Vámhivatal szakreferense. Tavaly csak az adózók 54 százaléka rendelkezett az egy százalékáról, tehát a közel harmincmilliárd forintos, civileknek és egyházaknak együttesen felajánlható úgynevezett elvi keretből alig több mint 17 milliárd forint került felajánlásra.

Azok közül pedig, akik nyilatkoznak az egy százalékukról, sokan még mindig hibásan teszik. Tavaly 118 ezer rendelkezés volt érvénytelen, vagy azért, mert az adózó nem fizette meg jövedelemadóját határidőre, vagy mert helytelen adószámot adott meg, vagy mert nem csak egy civil és egyházi kedvezményezettet jelölt meg. Emiatt több mint 600 millió forint nem jutott el oda, ahová az adózók szerették volna.