Az Alkotmánybíróság a jövő héten második alkalommal tárgyalja az ezzel kapcsolatos határozattervezetet. A testülethez több mint hetven magánszemély, ellenzéki politikus, civil szervezet, szakszervezet fordult a törvény megsemmisítését kérve.

A Fidesz kétszer fogadta el a 98 százalékos törvényt, amely a jogszabályt támadók szerint továbbra is több sebből vérzik. Az elsőt az Alkotmánybíróság a jogbiztonságra hivatkozva megsemmisítette, erre válaszul a Fidesz korlátozta az AB hatáskörét, és újra elfogadta a törvényt, mégpedig úgy, hogy öt évre visszamenőlegesen kell megfizetni a különadót. A távozó állami vezetőknek kétmillió fölötti, a kirúgott munkavállalóknak három és fél millió feletti végkielégítésük után kell fizetni. Az újabb törvényt is megtámadták az AB-nál, abban bízva, hogy a testület az emberi méltóság csorbulásaként értékeli a visszamenőleges hatályú jogszabályalkotást.

A parlament ugyanis úgy módosította az AB hatáskörét, hogy az adózással kapcsolatos törvényeket kizárólag abból a szempontból vizsgálhatja felül, hogy azok nem sértik-e az emberi méltóságot. A nagy kérdés, hogy az AB milyen következtetésre jut a közterhek fizetésére vonatkozó kötelezettségek és az emberi méltóság viszonyát illetően. Alkotmányjogászok és vezető adószakértők szerint nem kizárható, hogy az alkotmánybírók osztják azt a kézenfekvő érvet, amely szerint sérti az emberi méltóságot, ha az utólag kivetett adó valakinek a megélhetését közvetlenül veszélyezteti.

Arról már korábban is beszámoltunk: több érintett munkavállaló a legkülönbözőbb fórumokon panaszkodik arról, hogy fogalmuk sincs róla, hogyan teremtsék elő a befizetendő pénzt. Egyikük például 45 év állami iparban eltöltött munka után kapott végkielégítést, amit kölcsönök kifizetésére, lakásfelújításra és a lánya esküvőjére, majd az ifjú pár önálló otthonhoz jutásának támogatására költött el. Egy vasa sincs most a különadóra. Többen különösen méltánytalannak tartják, hogy akit a munkaviszony megszűnésének másnapján nyugdíjaznak, mentesül a különadó alól, de ha valaki csak a felmentési idő lejárta után kezdeményezte a nyugdíjba helyezését, ezt a kedvezményt nagy valószínűséggel elbukta.

Az adóhatóság nemrégiben közleményt adott ki, amelyben nyomatékosan felhívta minden a különadóval érintett magánszemély figyelmét arra, hogy a személyi jövedelemadó bevallásakor a 98 százalékos különadó bevallására szolgáló (1053K jelű) iratot nyújtsa be, még abban az esetben is, ha esetlegesen a fizetési kötelezettségének határidőben nem tudna eleget tenni. A bevallás benyújtásának elmulasztása 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható, és ellenőrzés megindítását is magával vonhatja, közölte a hatóság, hozzátéve: a különadó tekintetében is a méltányosságra vonatkozó általános szabályok szerint kérelmezhető mérséklés, illetve fizetési könnyítés.

Mindeközben a parlamenti képviselőkre nem vonatkozik a 98 százalékos törvény. Lapunk írta meg, hogy az Országgyűlés Hivatala és az adóhivatal egyaránt úgy értelmezi a jogszabályt, hogy az országgyűlési képviselőknek nem kell büntetőadót fizetniük a 2006-ban és 2010-ben felvett hathavi végkielégítésük után,mert nekik speciális a munkaviszonyuk, nem foglalkoztatottak, és nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem. Jóllehet Kósa Lajos Fidesz-alelnök három hete megígérte, hogy a törvény a képviselőkre is vonatkozik majd, a Fidesz azóta nem kezdeményezte a jogszabály módosítását.