A pártfinanszírozás debreceni modellje
Arra gyanakodnak, hogy a debreceni önkormányzat vezetésével 2003 óta folytatott projekt során egyes cégek közbeszerzési eljárás nélkül kaptak meg bizonyos munkálatokat. Némely vállalkozások nyomott áron vállalták a kivitelezést, majd szerződésmódosításokkal közelítettek a valós költség felé. Az audit egyelőre 2,3 millió eurós „pénzügyi korrekciót” javasol. Lehet, hogy ezt nem fizeti ki Brüsszel.
Az ötvenmillió euró mintegy öt százalékáról van szó. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy ennyi közkenőpénz kerülhetett a rendszerbe, a magyar pártfinanszírozásnak a nyilvánosság számára átláthatatlan útvesztőjébe.
Ha a brüsszeli ellenőrök véleménye beigazolódik, a nyilvánosság is képet kap a mechanizmusról. A rendszerváltás óta tudott: a pártok a közpénzekből támogatott beruházásokból – ha nem is közvetlenül, de néhány könyvelői kanyar után – leveszik a magukét. A vállalkozók a költségvetésükbe már beépítik a kenőpénzt.
A mai parlamentben két párt van, amely a rendszerváltás óta ott ül az Országgyűlésben: az MSZP és a Fidesz. Világok választják el őket egymástól, de akár kormányon voltak, akár ellenzékben, máig nem tudtak – vagy nem akartak – semmit sem tenni a pártfinanszírozás átláthatóságáért. Pedig a közpénzekbőlmegvalósuló beruházásokat nem lengené körbe a korrupció gyanúja, ha végre normális törvény születne a pártok támogatásáról.
Rögzítsék, hogy milyen feltételekkel adakozhatnak pártoknak cégek, magánszemélyek, és változtassák meg például a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságolási lehetőségét. Egy többmilliárdos közbeszerzés során elkövetett szabálytalanság miatt egy-kétmillió forintos büntetéseket szabhatnak ki. Aprópénzt, ha – mint látjuk – egyetlen beruházásból akár ötszázmilliót lehet leszakítani.