Azt csiripelték a politikusok

Lehet-e a közösségi média hírforrás? Miért és kik kommunikálnak hivatásszerűen a Facebook vagy a Twitter segítségével?

„Történelmet írtunk. Minden, ami történt, annak köszönhető, hogy erre áldoztátok az időtöket, a tehetségeteket, a szenvedélyeteket. Minden miattatok történt. Köszönöm.” – Angol nyelven mindössze száznegyven karakternyi szöveg, amelyet a @BarackObama azonosítóval regisztrált felhasználó küldött világgá a Twitteren 2008. november 5-én. Az Egyesült Államok elnökévé választott politikus hozzávetőleg hétmillió követőjének üzent a közösségi platformon.

Obama elnökválasztási kampánya irányította rá a figyelmet a közösségi média hírforrásszerepére. A politikus feltűnő online aktivitása nyomán megannyi információ a Facebookon vagy a Twitteren jelent meg először a nyilvánosságban. Ennek nyomán a tartalomszolgáltatók fokozott fi gyelemmel követték az elnökjelölt üzeneteit. Egyébiránt aligha meglepő a demokraták tökélyre fejlesztett munkássága a közösségi médiában: az Obama-csapat internetes kampányát Chris Hughes, a Facebook alapítóinak egyike irányította.

A magyar politikusok korábban nem fektettek hasonló hangsúlyt a közösségépítésre, így a portálok hírforrásszerepe sem erősödött meg. Ma már nem kuriózum, hogy a médiumok Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzéseiről számolnak be, Szanyi Tibor szocialista politikus is előszeretettel használja a web 2-es eszközöket.

A kormánypárt vezető politikusai is felfedezték a korszerű kommunikációs csatornák előnyeit. Kubatov Gábor pártigazgató a választások előtt még így összegezte Orbán Viktor informatikai ismereteit: „Nem igazán ért a számítástechnikához, de már sokat lépett előre, mert SMS-t tud fogadni és küldeni, továbbá tudja, mi a fax és az e-mail közötti különbség.”

A miniszterelnök és kommunikációs csapata azóta számos videóval, képgalériával, bejegyzéssel jelentkezett a közösségi médiában. Kihasználva a felület azon sajátosságát, hogy így kikerülhetők a hagyományos médiumok, közvetlen kapcsolat teremthető a felhasználókkal, azaz a választópolgárokkal. Alapos moderátorok perszegondoskodhatnak arról, hogy – az Orbánnal való közvetlen kommunikáció látszatát keltve – a kormányfő politikáját támogató és bátorító vita alakuljon ki.

Még e körben is unikumként értelmezhető Deutsch Tamás tevékenysége: az EP-képviselő nemrégiben fedezte fel a Twittert, és azóta – a közösség normáit félreértve – trágárságokkal fűszerezett üzenetekkel szórakoztatja a közvéleményt. Az Economist bloggere is megemlékezett a fideszes politikus munkásságáról. Egyebekben a hírportálok kormánypárti potentátok „online” konfliktusáról is beszámoltak már egy Facebook-bejegyzés alapján: Bencsik János államtitkár e fórumon kritizálta Lázár János frakcióvezető javaslatainak egyikét.

A bulvárlapok előszeretettel monitorozzák a portálokat, mert megannyi „celeb” publikál magáról értékes információkat és képeket a közösségi médiában. Szakítások, kalandok, bulik, sértő megjegyzések – mind címlapot érhetnek. A sport világát sem hagyta érintetlenül az új nyilvánosság. Messzemenően érdekes kérdéseket vetnek fel a sportolók üzenetei.

Az Angol Labdarúgó Szövetség megbüntette Ryan Babelt, a Liverpool korábbi futballistáját, mert a játékvezetőt sértegette a Manchester United elleni meccs után a közösségi médiában. Jellemző, hogy a labdarúgó a Twitteren kért elnézést tettéért: „Sajnálom. Ez egy érzelmi megnyilvánulás volt, miután elveszítettünk egy fontos találkozót.” A sportlapok előszeretettel használják a játékosok üzenőfalát hírforrásként, hiszen akad futballista, aki átigazolását a Twitteren jelentette be, más a trénert szidja a Facebookon.

Az állandó támadások kereszttüzében álló Lance Armstrong kerékpáros szinte kizárólagos kommunikációs csatornaként használja a Twittert, hogy elkerülje a kellemetlen újságírói kérdéseket. Hab a tortán: az okostelefonok térhódításával lényegében korlátlanná váltak a játékosok kommunikációs lehetőségei. Az NBA és az NFL kénytelen volt útmutatót kidolgozni, mert a sportolók szünetben és meccs közben is használták a közösségi portálokat, minek köszönhetően a sportfogadók megannyi értékes információ val gazdagodtak. Ha az együttes legjobbja a félidőben jelezte, hogymegsérült, a figyelmes fogadók az ellenfél győzelmére tették pénzüket.

A hírességek különleges esetekben is inkább a közösségi médiában üzennek. Bryan Adams a japán földrengés után a Twitteren fordult kollégáihoz: „Felhívás a világ összes nagyszerű énekeséhez és zenészéhez: koncertet kellene szerveznünk Japánért.”

Orbán Viktor a médiatörvény végszavazásakor
Orbán Viktor a médiatörvény végszavazásakor
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.