– Jelenleg az országban 23 ezer értelmi fogyatékos ember él bentlakásos intézményekben. Tévedés azonban azt hinni, hogy ők kivétel nélkül 24 órás felügyeletre szorulnak, s alkalmatlanok lennének az önálló életre. Nagyon sokan speciális felkészítés után,mentorok folyamatos segítségével képesek lennének az önállóságra, az integrációra – mondja Gyene Piroska, a 22 ezer tagú Éfoész elnöke. –Az országban elsőként Tapolcán elindított Kulcs programunkkal azt szeretnénk elérni – mondta –, hogy saját otthont teremthessenek azok az értelmi fogyatékosok, akik képesek az önálló életre.

Tapolca egy belvárosi, 68 négyzetméteres önkormányzati bérlakást ajánlott fel. A lakást az elmúlt hetekben felújították, berendezték, eközben pedig a Tapolcához közeli Lesencetomajon, a Pszichiátriai Betegek és Fogyatékosok Otthonának lakói közül kiválasztottak három fiatalembert, akik állapotuk alapján képesek az önálló életre, s van munkahelyük, hogy anyagilag is függetlenek lehessenek. Őket két hónapos képzésen készítették fel a „kinti életre”. Speciális szituációs gyakorlattól kezdve a konfliktuskezelésig sokféle tréninget tartottak számukra, ráadásul ez csak a felkészítés első része volt. A költözés után ugyanis az Éfoész tapolcai mentorai gyakorlati órákat tartanak majd: mivel mindhárom fiatalember állami intézményekben nőtt fel, egészen hétköznapinak tűnő feladatokat – például a főzést, a nagybevásárlást, a pénzkezelést, a háztartási gépek használatát, az önálló döntéshozatalt – is meg kell még tanulniuk. A költözők egyike a harmincéves Kalányos György. Kisgyermek korában lemondott róla a családja, állami gondozottként nőtt fel, s kilenc éve került a lesencetomaji otthonba. A sűrű fekete hajú, jó kiállású fiatalember látszólag cseppet sem aggódik az életében várható jókora változás miatt.

– Nem tartok az önálló élettől, hiszen sok mindenre megtanítottak bennünket, és azért lesz segítségünk is – jelenti ki magabiztosan, s mintha akaratlanul is az előítéletekkel dacolna, hozzáfűzi: – Meg aztán hármunknak csak van annyi sütnivalónk, hogy elboldoguljunk valahogy!

György két lakótársa, a harminchat éves Lózsi József és a harminchárom éves Iván Zoltán kevésbé magabiztos. De azért ők is határozottan állítják: nagyon örülnek, hogy életükben először a maguk urai lesznek.

A fiatalemberek – a Kulcs program egyik meghatározó elemeként – nemcsak szabadságot, de felelősséget is kapnak: nekik kell állniuk a lakás bérleti díját, a rezsit, az élelem költségeit. Ez azonban szerintük nem okozhat gondot, hiszen mindhárman egy lesencetomaji cégnél dolgoznak, van, hogy párnákba való szivacsokat darabolnak, máskor kábeleket pucolnak meg a műanyag borítástól. – Mindemellett –büszkélkedik Kalányos György – még „mellékesre” is szert tesznek.

– A faluban sok háznál elkel a segítség. Van, hogy fűnyírózunk, máskor fát vágunk, hordunk. Mindig akad valami munka a számunkra.

Noha Kalányos György, Lózsi József és Iván Zoltán csak néhány héten belül költözik be a tapolcai bérlakásba, az Éfoész máris a Kulcs program bővítésén dolgozik. A tervek szerint még az idén több, jelenleg otthonban lakó értelmi fogyatékos kezdhet új, önálló életet a fővárosban.

23 ezer

MAGYARORSZÁGON 23 ezer értelmi fogyatékos él bentlakásos intézményekben. Többségük azonban nem szorul napi 24 órás folyamatos felügyeletre, képesek az önálló életre.

A Kulcs program első fészekrakói