Ősznél előbb nincs döntés a médiatörvényekről
Úgy tudjuk, az Alkotmánybíróságon – a szokásos rendnek megfelelően – egy alkotmánybíróra szignálták ki a médiatörvényeket támadó összes beadványt. Jelenleg a határozattervezet előkészítésén dolgoznak, ami több hónapig is eltarthat. Ha elkészül, ezt a tervezetet terjesztik az Alkotmánybíróság mint testület elé, és többhetes, akár több hónapos tárgyalás, vita után születhet meg a végleges döntés. Ennek legkorábbi időpontja ősz lehet, de az Alkotmánybíróság működését jól ismerő szakértő szerint az sem kizárt, hogy a döntés jövőre tolódik át.
A decemberben elfogadott médiatörvény január 1-jével lépett hatályba, a médiahatóság azonban az írott és internetes média tekintetében csak július 1-jétől vizsgálhatja a tartalmakat és szabhat ki büntetést. A médiaalkotmány szerint a hatóság igen tág körben vizsgálhatja a lapok és internetes portálok tartalmát, és médiajogászok szerint a rendkívül általánosan megfogalmazott paragrafusok miatt a hatóság túlságosan tág keretek között mérlegelhet.
A gumiparagrafusok közé tartozik többek között, hogy „a médiatartalom-szolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban, illetve azok készítése során tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot”; „a médiatartalom-szolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat”; „a médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet és más, személyhez fűződő jogok megsértésére”. Médiajogászok szerint ha a hatóság a törvény betűje szerint jár majd el, akkor az előbb idézett paragrafusok alapján a nyomtatott és internetes sajtó például nem kritizálhatja a nemrégiben elfogadott új alkotmányt.
Jóllehet az Európai Bizottság nyomására a parlament négy ponton – a kiegyensúlyozott tájékoztatás szabályozása, a véleménynyilvánítás korlátozása, az online tartalmak regisztrációja, a más tagállami médiaszolgáltatóval szemben alkalmazható szankciók – módosította a magyar médiaszabályozást, szakmai és civil szervezetek, ellenzéki pártok továbbra is alkotmányba ütközőnek tartják a médiatörvények több paragrafusát. Itthon, de európai fórumokon továbbra is kifogásolják például azt, hogy a Médiatanács kizárólag fideszes delegáltakból áll, ez pedig veszélyezteti a testület függetlenségét.
Március közepén pedig az Európai Parlament a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt. Lapunk január 2-án, a médiatörvény hatálybalépésének másnapján rendhagyó címlappal jelent meg, amelyen egyetlen mondat volt olvasható magyarul és az Európai Unió további 22 hivatalos nyelvén: „Magyarországon megszűnt a sajtószabadság”.
A Népszabadság dolgozói egyesülete pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a médiatörvény és a médiaalkotmány az írott sajtót hátrányosan érintő rendelkezései miatt, tizenhat ponton kérve az alkotmányos alapjogokat legkirívóbban korlátozó rendelkezéseinek megsemmisítését.
A beadvány többek között a törvény írott sajtóra kiterjedő személyi hatályára, a sajtótermékek bizonytalan törvényi definíciójára, a médiahatósági hatáskörök, eljárási jogosultságok és bírságok alkotmányellenességére hivatkozik, mivel ezek együttesen alkalmasak a sajtószabadság és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogának szükségtelen és aránytalan korlátozására.
Az indítvány az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezések sorában kitér a média- és hírközlési biztos hatásköreire is, hiszen a biztos eljárása során nem jogsértéseket, hanem csupán érdeksérelmeket vizsgálhat. Ez nyilvánvalóan ellentétes a jogállamiság alkotmányos alapelvével, hiszen jogszerű magatartás miatt helyez kilátásba kvázi hatósági eljárást.
Az AB az utolsó bástya
Polyák Gábor médiajogász a Népszabadságnak elmondta, jelenleg az Alkotmánybíróság az utolsó bástyája a jogállamnak, az utolsó létező kontrollja a kormányzatnak, amelyet óriási társadalmi felelősség terhel nemcsak a médiatörvények ügyében, hanem minden olyan az elmúlt csaknem egy évben elfogadott jogszabály esetében, amelyek bizonyos társadalmi rétegek vagy a magánnyugdíjpénztárak esetében az egész társadalom érdekeit sértik, sérthetik. Most még szakmailag és hatáskörileg is minden feltétel adott ahhoz, hogy a testület visszafordítsa a jogállamiságot romboló folyamatokat, de korántsem biztos, hogy e feltételek január elseje után is fennállnak majd. Polyák szerint azért is fontos lenne, hogy az Alkotmánybíróság mihamarabb döntsön több fontos ügyben, mert jelenleg nem lehet tudni, hogy az új alkotmány január 1-jei életbelépése után mi lesz a sorsa a több száz függőben lévő ügynek, és azokkal egyáltalán foglalkozhat-e a testület. Ráadásul január elsejével a kormány hat új alkotmánybíró kinevezésével alapvetően megváltoztathatja a testületen belüli erőviszonyokat. Jogi kötelezettsége ugyan nincs az Alkotmánybíróságnak, hogy lehetőleg még a nyári szünet előtt tisztázza legalább a nyomtatott és internetes sajtótermékek helyzetét, és egy testületi döntés könnyen elakadhat az egyeztetéseken, mégis jó lenne ettől az Alkotmánybíróságtól úgy búcsúzni, hogy még megtette, amit megtehetett – tette hozzá.
