A régészek gyémánt félkrajcárja
A konfliktus oka az a közel 1,7milliárdos összeg, amelyet a Csongrád Megyei Múzeum nyert el az M43-as autópálya Makótól a román határig tartó szakaszának régészeti feltárására. A régészeti törvény előírja, hogy a beruházási költség legalább 0,9 ezrelékét a pálya nyomvonalában található régészeti örökség feltárására és feldolgozására kell költeni. Ez hatalmas pluszmunkát jelent ugyan a múzeumi szervezetnek, de a szokásos finanszírozásukhoz képest óriási bevételeket is.
Az elmúlt évtizedben többször is igyekeztek a fenntartók valamilyen ürüggyel elszedni a feltárási pénzt a múzeumoktól, vagy a döntéshozóknak tetsző vállalkozásoknak kiszervezni a pénzes munkákat. Azt viszont rossz szemmel nézték, ha egy régész alakított vállalkozást, hogy ne csak a szerény munkadíj, hanem a profit is maradjon a munkát elvégző értelmiségieknél. Csongrád megyében például már az MSZP vezette önkormányzat vizsgálgatni kezdte az M5-ös autópálya régészeti munkálatait. Feljelentették Szalontai Csaba régészt, és ennek folytatásaként – már a 2006-ban megválasztott, Fidesz vezette megyei közgyűlés – leváltotta posztjáról a korábbi múzeumigazgatót, Vörös Gabriel lát. (Utóbb mind Vörös, mind Szalontai megnyerte az ellenük indított pereket.) 2007-ben lett igazgató a mérsékelt jobboldalinak, kiváló szakembernek tartott történész, Zombori István. A Gyurcsány-kormány, hogy a régészeti pénzek elosztását kivegye a Fidesz kezébe került megyék kezéből, létrehozta a Kulturális Örökség Szakszolgálatot (KÖSZ), és a nagyberuházások régészeti feltárását e szervezetre bízta. Az M43-as autópálya Makó–országhatár szakaszának régészeti projektjét is a KÖSZ kapta 2010. június 10-én. Akkor már az Orbán-kormány volt hatalmon, de a minden zugra kiterjedő intézményi átalakításban a KÖSZ csak három hét múlva, június 30-án került sorra: akkor egyszerűen föloszlatták. Az M43-as sztráda hátralévő szakaszának feltárását ezután a Móra Ferenc Múzeum nyerte el, de csak 2010. szeptember 8-án írták alá a szerződést – változatlan határidőre, 2012. június 30-ra. Mivel összesen 360 ezer négyzetméternyi terület feltárásáról van szó, a határidő így már nagyon szűk volt. Ősszel még tudtak valamennyit dolgozni, a hosszú, hideg, belvizes télen nem. Magyarország egyik leginkább vízjárta terepén csak április 1-jén kezdhették volna újra a munkát.
Februárban azonban a régészeti feltárási projekt ügyében belső vizsgálat indult, amely szabálytalannak találta azoknak az ideiglenes építkezéseknek a dokumentációját, amelyek keretében a feltárásra fölvett 23 ember számára munkahelyeket alakítottak ki a múzeumban és a cserje-sori raktárbázison. Ugyancsak szabálytalannak találták a vegyszerek részére kialakított tűzbiztos kamra dokumentálását. Zombori István volt múzeumigazgató szerint a konfliktus lényege, hogy a múzeum határozott időre, de közalkalmazottként foglalkoztatta azokat az asszisztenseket, akik a régészek munkáját segítik. Noha a megye tavaly szeptemberben hozzájárult, hogy közalkalmazottként meghosszabbítsák ezeknek a szakembereknek a szerződését, idén, az év elején ezt meg akarták változtatni. Magyar Anna fölszólította Zomborit, vegye rá őket, hogy ezentúl eseti megbízási szerződéssel dolgozzanak. Zombori ezt megpróbálta, de nemet mondtak neki. A munkavállalóknak ez előnytelen, de a megye megspórolhat vele pár millió forintot. Ezek után indult a fegyelmi az igazgató ellen. Aztán, noha 2007-ben is tudták, amikor kinevezték, hogy a vezetői megbízatása lejárta előtt betölti a nyugdíjkorhatárt, április elején Magyar Anna felszólította, hogy vegye ki a bennmaradt szabadságát. Az igazgató ezt megtagadta, mire április 15-én egy rendkívüli közgyűlésen azonnali hatállyal nyugdíjazták.
A Népszabadság tudósítójának kérdésére Magyar Anna elmondta: úgy látták, Zombori István az elsődleges feltárásra akarta költeni a teljes összeget, holott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által hozott rendelet szerint 75 százalékot lehet az elsődleges feltárásra, 15 százalékot az utólagos feldolgozásra és 10 százalékot az újonnan begyűlt leletek raktározására költeni. Mivel a rendeletnek nincs végrehajtási utasítása, Zombori úgy értelmezte, hogy a raktározási költségekről számlát kell szereznie – erre azonban a Nemzeti Múzeumtól kért állásfoglalás szerint nincs szükség, átalányként elszámolható. (Zombori szerint nem biztos, hogy ezzel az Állami Számvevőszék is egyetért.) Magyar Anna kijelentette: ők nem elvenni akarnak pénzt a múzeumtól, csak minél jobban mérsékelni az intézmény működéséhez adott megyei kiegészítést. Az elnök asszony hangsúlyozta: Zombori távozásával újraindult a feltárás. A régészeti asszisztensekkel megegyeztek, hogy nem közalkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel dolgoznak tovább, de társadalombiztosítási oldalról nem járnak rosszabbul. Mindennél fontosabb, hogy a feltárás befejeződjön jövő év június végére.
Zombori István viszont elmondta, hogy április 1-jétől négy régészt vett fel közalkalmazottként, 2012. március 31-ig. A múzeum három régészével együtt ők heten kezdték meg az ásatást. Félő, hogy az egyre közeledő határidőre, esetleg szakképzetlen emberekkel a munka jó minőségben nem fejezhető be. Budapestről már jelentkezett egy cég, hogy elvégezné a munkát. Ha nem tudnák a szerződésben vállalt kötelezettségüket teljesíteni, akkor mind a Móra Ferenc Múzeumnak, mind a fenntartó Csongrád megyének több százmillió forint kártérítést kellene fizetnie.
A határidő pedig kőbe van vésve –nem úgy, mint a szocialisták idején, amikor semmilyen határidőt nem tartottak be: bennfentes információk szerint Orbán Viktor 2013 végén mindenképpen fel akarja avatni az M43-asnak az országhatárig érő szakaszát.
