A képviselőkre továbbra sem vonatkozik a különadó
A Népszabadság három hete írta meg, hogy az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyaránt úgy értelmezi a különadóról szóló törvényt, hogy az országgyűlési képviselőknek nem kell büntetőadót fizetniük a 2006-ban és 2010-ben felvett hathavi végkielégítésük után, mert nekik speciális a munkaviszonyuk, nem foglalkoztatottak, és nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem. Lapunk cikke után viszont Kósa Lajos azt mondta, hogy a Fidesz-frakció értelmezése szerint a törvény egyértelműen vonatkozik a képviselőkre is, és amennyiben az Országgyűlés Hivatala másként látja, akkor kezdeményezik a jogszabály módosítását. Lázár János Fidesz-frakcióvezető pedig közleményt adott ki, ebben leszögezte: akiknek kell, így a képviselők is, fizessenek!
Lapunk kedden megkérdezte a Fidesz-frakciót, hogy eddig miért nem kezdeményezték a törvény módosítását. Azt a választ kaptuk, hogy jelenleg egyeztetnek az Országgyűlés Hivatalával, a Fidesz-frakció továbbra is úgy ítéli meg, hogy a képviselőkre is vonatkoznia kell a különadóról szóló törvénynek. Ha az egyezetés nem vezet eredményre, akkor a frakció várhatóan még a héten benyújtja a törvénymódosítást.
A Fidesz által kétszer is elfogadott 98 százalékos törvény több sebből vérzik. Az elsőt az Alkotmánybíróság a jogbiztonságra hivatkozva megsemmisítette, erre válaszul a Fidesz korlátozta az AB hatáskörét, és újra elfogadta a törvényt, mégpedig úgy, hogy öt évre visszamenőlegesen kell megfizetni a különadót. A távozó állami vezetőknek kétmillió fölötti, a kirúgott munkavállalóknak három és félmillió fölötti végkielégítésük után kell fizetni. Az újabb törvényt is többen megtámadták az AB-nál, abban bízva, hogy a testület az emberi méltóság csorbulásaként értékeli a visszamenőleges hatályú jogszabályalkotást. A testület április közepén kezdte tárgyalni az ügy határozattervezetét, de nem tudni, hogy döntenek-e a befizetés végső határideje, május 20. előtt.
Ebben az ügyben eddig csak a Jobbik adott be törvénymódosító javaslatot, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó. Volner János javaslata abban is újdonságot jelent, hogy a képviselők kétmillió forint felett fizessenek, mert a parlamenti hivatal jogértelmezése szerint, ha a törvény vonatkozna is rájuk, akkor sem állami vezetőnek, hanem munkavállalónak számítanának, akiknek három és félmillió fölött kell fizetniük. A parlamenti hivatal összesítése szerint összesen öt képviselő kapott három és fél millió forintot meghaladó végkielégítést 2010-ben. Ha ezt a határt leviszik kétmillióra, akkor számításaink szerint csaknem háromszáz képviselőre fog vonatkozni. 2006-ban ugyanis több mint 110, 2010-ben pedig csaknem 190 képviselő került ki a parlamentből. 2006-ban egy átlagképviselő hozzávetőleg havi bruttó 400 ezer forint tiszteletdíjat kapott, ez az összeg a 2010-es ciklus végére 500-700 ezer forintra emelkedett. Így a hathavi végkielégítés összege 2006-ban és 2010-ben 2,4 és 4,2 millió forint között mozgott.
