Amúgy semmi nyoma annak, hogy néhány napja több száz cigányt menekítettek ki a településről, miután a Véderő „honvédelmi ismereteket” oktató tábort szervezett a faluban. Ha csak annyi nem, hogy rendőr autó posztol a temető árnyékában, az út mellett; arról is megközelíthető a militáns pikniknek otthont adó ingatlan. A futballpályán vagy negyven néző várja vasárnap délután a helyi együttes Hatvani Lokomotív elleni megyei másodosztályú összecsapását. Tán két perc telik csak el a találkozóból, a vasutasok máris vezetést szereznek, így a nézők inkább a múlt hét eseményeinek megvitatásával múlatják az idejüket. Egy trió egységes álláspontot képvisel abban a tekintetben, hogy a cigányoknak munkába kell állniuk. Hatvanas bácsi értetlenkedik mellettük: – Hogyne kéne dolgozniuk, de Orbán Viktor még a leszázalékoltakat is visszaküldené melózni. Nem érti, hogy itt mindenki munkát akar, de nincs hol, nincs mit dolgozni...

A pályán történtek egyre kevésbé kötik le a drukkerek figyelmét, pláne mert a vendégek már megduplázták előnyüket, így a cigányok kitelepítése marad a beszélgetés középpontjában. Már arról is vita kerekedik a korlát mellett: a roma közösséggel van-e baj vagy csupán néhány kezelhetetlen családdal. Egy negyvenes férfi ellentmondást nem tűrően összegez: – A helyiekkel, azokkal, akik itt születtek, semmi gond nincs. Ismerjük őket, mióta élünk. A betelepülőkkel nem lehet bírni. A gyümölcsöst is szétlopták.

A szünetben a kocsma felé indul a szurkolók többsége, a korábban már idézett fiatalember, aki azóta saturészegre vedelte magát, minden hatvanit lezsidóz, továbbá egy Sieg Heil!-t is elereszt, majd tovább visít a röhögéstől. Aztán újabb három deci oportót küld le a torkán egyetlen hörpintéssel. Közben telefonon érkezik a hír: a hazaérkező cigány asszonyok egyike fölképelt egy helyit, akit kórházba kellett szállítani. „Hihetetlen” – csúszik ki a telefonáló férfi száján, aztán csak a fejét rázza szótlanul. Többen a közeli benzinkút felé tekintenek: fél órája ott parkolt még a rendőrök mikrobusza.