Hangulatjavítás és rendcsinálás Budapesten
Ha Los Angeles vezetéséhez elég a polgármester és egy 15 fős városi tanács, akkor Budapesten minek több mint 400 önkormányzati képviselő? Ráadásul 24 önálló és időnként egymás ellen dolgozó testületbe osztva? Belátható időn belül egyetlen politikai erőnek sem lesz kétharmados többsége a parlamentben, így ha most rosszul határozzuk meg a működési kereteket, akkor húsz évig nem lesz mód a javításra – jelentette ki Tarlós István főpolgármester tegnap a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tegnapi rendezvényén.
Az önkormányzati törvény módosítását ősszel tárgyalja az Országgyűlés, amelyben jelenleg tíz kerületi polgármester ül. Nélkülük nincs meg a kétharmad. Így az sem kizárt, hogy tovább bővül a kerületek döntési jogköre. Ez azonban a város szétesését okozhatja – állítja Tarlós István, aki szerint a polgármesterek túlhatalmi törekvései súlyos károkat okoznak Budapestnek. Példaként a budai fonódó villamost említette, amelytől a kerületi makacskodás miatt elállhat a főváros. A városfejlesztés, a közlekedés, a parkolás és a Duna-part rendezése fővárosi feladat, amelyet nem lehet parciális érdekek mentén megoldani. A főpolgármester szerint egyébként sincs olyan, hogy kerületi érdek.
– A szubszidiaritás elvét – minden döntést a legalacsonyabb szinten kell meghozni – félreértve ma egy zsákutcányi sértett ember évekre leállíthat egy összvárosi érdeket szolgáló beruházást – mondta Tarlós, hozzátéve: ezt meg kell szüntetni. Ma túl sok az ügyfél, túl bonyolult az eljárásrend is, amely a főpolgármester szerint a korrupció melegágya. A beruházások engedélyeztetési eljárásának egyszerűsítéséről már tárgyalt is Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A főpolgármesternek nagy tervei vannak. A közelmúltban létrehozott építészeti tanácstól az egységes városfejlesztési stratégia kidolgozása és néhány kisebb projekt mellett egy ikonépület tervét várja. Amire özönlenek a turisták, mint Bilbaóba, például a Frank Gehry tervezte Guggenheim Múzeumért. Ennek létrehozásához még a ciklus vége előtt nekikezdene, de addig is 160 milliárdot költene uniós forrásból a kötött pályás tömegközlekedés fejlesztésére. A buszágazatot viszont kiszervezik. Így nem kell költeni az elaggott járműállomány cseréjére, illetve hadakozni a szakszervezetekkel, amelyek folyamatosan zsarolják a BKV menedzsmentjét – jelentette ki Tarlós István.
A közeljövő hangulatjavító intézkedései között említette az 1-es villamos pályájának meghosszabbítását, a csatornázás folytatását, P+R parkolók építését, illetve a többség megvédését a hajléktalanoktól, a bérkoldusoktól és a kéretlen ablakmosóktól. „Rendet akarok és nem álmokat!” – jelentette ki a főpolgármester, aki bízik abban, hogy Budapest önálló adókivetési jogot kap.