Vége a kétharmados többségnek?

Vegyes, de egyfordulós – fideszes forrásaink szerint „ez lenne a logikus” választási rendszer. És már „határozott kontúrt öltött” az az elképzelés, hogy a sarkalatos jogszabályok között ennek megfelelően módosulhat a választójogi törvény – fogalmazott az egyik vezető kormánypárti politikus.

Megtudtuk: fél éve vetették fel először, hogy a Fidesz–KDNP-szövetség számára az egyfordulós választás lenne az ideális, azért is, mert a 2010-es választásokon a 176 egyéni körzet közül a fideszes és KDNP-s jelöltek 119 helyen az első fordulóban vitték el a mandátumot. Összesen 173 egyéni körzetben győztek. A kétharmados törvények kapcsán meghatározó fideszes politikusok a napokban is úgy beszéltek, mintha magától értetődő lenne az egyfordulós szisztéma. Holott „kétszáz” fős parlamentet modellezve, még tavaly tavasszal beterjesztették a T. Ház elé a választójogi reformra vonatkozó törvényjavaslatot (amit azóta sem tárgyalt a plénum), és abban még kétfordulós, vegyes rendszer szerepel.

Bár abban is már azt rögzítették, hogy a mandátum elnyeréséhez nem kell 50 százalék plusz egy szavazat, hanem az nyer, aki a legtöbb voksot kapja, és csak akkor van második forduló, ha az elsőn nem jelenik meg a választók fele. A következő, kisebb parlamentben a 198 képviselő között 90 egyéni körzetben mandátumot szerzett honatya, 78 országos listás, valamint 30 kompenzációs mandátum lenne – erősítették meg lapunknak kormányközeli források. Megyei (területi) listák nem lennének, viszont 13 nemzeti és etnikai kisebbségi képviselő kerülhetne a T. Házba. Az még nem dőlt el, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok kaphatnak-e és ha igen, akkor milyen típusú szavazati jogot, a mandátumuk száma sem világos még.

Hogy a 90 egyéni körzet pontosan hogyan alakulna ki, arra még nincs konkrét elképzelése a kormányzatnak. Már korábban felkérték a parlament alkotmányügyi bizottságát, hogy a választójogi törvény kidolgozására paritásos albizottságot hozzon létre, a grémiumot a KDNP-s Salamon László vezeti. Az akkori tervek szerint a javaslatot 2011. június 30-ig kellene az albizottságnak elkészítenie, s azt az alkotmányügyi bizottság 2011. december 31-ig terjesztené be. Az egyik kormánypárti képviselő tájékoztatása szerint „azért sem kapcsoltak nagy sebességre”, mert az volt a terv, hogy a kormány rendeletben határozza meg az egyéni választókerületek székhelyét és a földrajzi határát. De az erre vonatkozó hatályos rendelkezéseket alkotmányellenesnek mondta ki az Alkotmánybíróság.

– Nekünk nem okoz problémát kétharmados jogszabályt alkotni az egyéni körzetek megrajzolásáról, az arányosításról. De a kétharmados feltétel „bemerevíti” egy következő kormány, illetve a parlamenti többség lehetőségeit. Mert ha akkor nem lesz meg a kétharmada a kormányzó erőnek, hogyan tud adott esettben arányos körzeteket meghatározni, ha például lesz érzékelhető lakossági „elvándorlás”? – kérdezte az egyik kormányzati szakértő.

S hogy egy új, egyfordulós választás elősegítené, vagy inkább gátolná a kétharmados parlamenti többség létrejöttét? A kétharmad nagyrészt attól függ, milyen a pártpolitikai paletta – vélekedett egy alkotmányügyi bizottsági képviselő, hozzátéve: „a kétharmados többség vágyálom, csoda”. Ehhez kellett az őszödi botrány, a tragikus kormányzás, plusz a világgazdasági válság”, konstatálta az egyik kormánypárti politikus. De azt elismerte: a Fidesz–KDNP-szövetségnek előnyösebb lenne az egyfordulós rendszer, mert a második fordulóra „nincs más olyan párt, amelyikkel össze lehetne fogni”. Ha maradna a kétfordulós szisztéma, és a jobboldalon egy nagy párt lenne, a baloldalon pedig kettő vagy több párt, és összefognának, akkor a mostani rendszer szerint könnyebben lehetne meg számukra a kétharmad, mint az egyfordulós választáson. Azaz, kisebb lenne az esély a hétfőn a Fidesz–KDNP által megszavazott új alkotmány és kétharmados törvények megváltoztatására.

A szocialisták érvényben tartják a tavalyi koncepciójukat, amely szintén kisebb és arányosabb parlament kialakítására tesz javaslatot. Ők 199-re csökkentenék a képviselők számát, a választás egyfordulós lenne, de megszűnne az egyéni választókerület, az állampolgárok csak megyei és országos pártlistákra szavazhatnának. A megyei és fővárosi listákról 176-an, a töredékszavazatok alapján pedig az országos listáról 23-an juthatnának be a parlamentbe. Bárándy Gergely szocialista képviselő, a koncepció egyik kidolgozója szerint az MSZP nyitott a választási szabályok átalakítására, ahhoz azonban ragaszkodnak, hogy a jelenleginél arányosabb rendszer alakuljon ki. Az LMP várhatóan májusban alakítja ki a választási rendszerrel kapcsolatos koncepcióját. Információink szerint két verzióban gondolkodnak, a jelenlegi vegyes rendszer fenntartásában vagy egy olyan tisztán listás voksolási szisztémában, amelyben a választópolgárok nemcsak pártlistára szavazhatnának, hanem a listán belül megjelölhetnék azokat a politikusokat is, akiket a parlamentbe akarnak küldeni. Mindkét verzió működik egyfordulós rendszerben is.

Csökkenés=torzulás

Tóth Zoltán választási szakértő lapunknak azt mondta, minél jobban csökkentik a képviselők létszámát, annál torzabb lesz a választási rendszer, erre is igaz az a régi kínai közmondás, hogy a szélesebb úton többen elférnek. A szakértő szerint a választási rendszerekkel kapcsolatos másik alapigazság pedig az, hogy minél több mandátumot osztanak ki a listákra leadott szavazatok alapján, annál jobban érvényesül az összes választó akarata, annál arányosabb lesz a választási rendszer.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.