'A Fidesz cserbenhagyta az országot'
Utólag igazolva látja a döntésüket, hogy nem vettek részt az alkotmányozási folyamatban?
Teljes mértékben. Ha bármilyen kétely volt is valakiben, az elmúlt hetek vérlázító húzásai ezt eloszlatták. Két ponton láttuk úgy, hogy a demokratikus alkotmányozás feltételei nem adottak: egyfelől a Fidesz eltitkolta a választók elől az alkotmányozási terveit, másfelől azt mondtuk, hogy akkor van meg az alkotmányozás feltétele, ha van egy erős megegyezés az alkotmányozó többségen belül, hogy az alkotmányosság minden esetben a többséguralom korlátja. Ennek az ellenkezőjéről van megegyezés. A semmisségi törvénytől kezdve az Alkotmánybíróság intézményének lebontásáig olyan centrális demokrácia épül ki, amely nem tűr korlátokat. Egy ilyen folyamathoz nem lehet asszisztálni. Vagyis, az elmúlt hetek igazolják korábbi álláspontunkat.
A kormányzópárt és a köztársasági elnök szerint a magyar nemzet minden tagja büszke lehet az új alkotmányra, amely erős alaptörvény lett. Mennyire tartja legitimnek a jogszabályt azután, hogy egyetlen pártszövetség fogadta csak el?
A 2006. szeptemberi Orbán Viktort idézve: el kell választani a legálisat a legitimtől. Az alaptörvény nyilvánvalóan legális, de alkotmányozás alatt felszámolják az alkotmányosságot. A legitimitása problémás. És nem azért, mert csak a Fidesz–KDNP szavazza meg. Azzal van baj, hogy eltitkolták a terveiket, nem tartanak népszavazást, és nem adnak elég időt a tervek megismerésére. Ezzel aláássák az új törvény jövőbeni elfogadottságát. Mindenkinek az az érdeke az országban, hogy stabil jogrend legyen. Ezzel most több évtizedes konfliktusok forrását ültetik el. Egy alaptörvénynek akkor is kikezdhetetlennek kell lennie, ha más pártok ülnek a Parlamentben, mint ma. Az az igazi kérdés, hogy az emberekkel ki tud-e egyezni ebben a kérdésben a frakciószövetség, de ez nehezen képzelhető el úgy, hogy a választás előtt hallgatott a terveiről.
Nemzeti konzultáció keretében megkérdezték az ország lakosságát, az ország pedig válaszolt.
Szerintem a fideszes politikusok sem gondolják komolyan, amikor erre hivatkoznak a legitimitás erősítésekor. Talán nem kerülte el a fideszesek figyelmét sem, hogy a 2,7 millió választójuk kétharmada nem gondolta fontosnak, hogy visszaküldje az íveket.
Mi következik április 18-a után? A sarkalatos törvények kidolgozásában és elfogadásában milyen mélységben tudnak, illetve kívánnak részt venni?
A sarkalatos törvények megvitatásában részt kell venni. Nekünk most már a legfőbb célkitűzésünk azt bemutatni, hogy a Fidesz cserbenhagyta az országot, hogy az égető szociális kérdésekre nem adott megoldást, és be kell mutatnunk a szegényellenes társadalompolitika és a felsőbb rétegeket további előnyökhöz juttató gazdaságpolitika alternatíváját.
Az új alkotmány jövőre lép hatályba, szabályai ezt követően lesznek érvényesek mindenre és mindenkire. Milyen eszközök állnak a demokratikus ellenzék, illetve az LMP rendelkezésére, hogy változtasson, ha változtatni akar?
A legalapvetőbb jog és kötelezettség egy ellenzéki párt számára, hogy választható kormányzóképes alternatívát mutasson fel az embereknek. Hogy legyen hova fordulniuk 2014-ben. Cél a jelenlegi Fidesz–KDNP-pártszövetséget legalább leváltani, vagy egyharmad alá csökkenteni. Biztos vagyok abban, hogy ha a Fidesz–KDNP-t sikerül ellenzékbe küldeni, akkor újra nyílik jó néhány kérdés, ami most komoly merényletet jelent az alkotmányozás folyamatában.
Igen, de az új alkotmány módosításához is kétharmados többség kell majd. Amihez, feltételezve, hogy a változtatni kívánók oldalán szövetségek alakulnak, akkor is minimum az kell, hogy a Fidesz–KDNP támogatottsága egyharmad alá csökkenjen. Ez pedig, ebben a pillanatban, meglehetősen irreális célnak tűnik. Vagyis, az új alaptörvény hosszú évekig biztosan változatlan marad.
Senki nem gondolta 1990-ben, hogy a szocialisták 1994-ben abszolút többséget tudnak majd szerezni, ahogyan 2006-ban sem gondolta senki, hogy 2010-ben a Fidesz kétharmados többséget birtokol. Egy ciklus elején, közepén soha sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy mi lesz a végén. Másfelől, az alkotmányos változtatásokhoz szükséges szövetségek nem jelentenek koalíciós, kormányzati szövetséget is. A legdurvább normaszegések orvoslásában a mostani ellenzéki erők távol álló szereplői között is van érdekazonosság. Ha a Fideszt nem is sikerül egyharmad alá szorítani, én azt is érzem, hogy a Fideszben sem mindenki maradéktalanul boldog például, hogy meg kell szavaznia a semmisségi törvényt, az Alkotmánybíróság jogainak csorbítását, vagy hogy az egykulcsos adórendszert bemerevítik az alkotmányba. Ezért biztos vagyok benne, hogy ha a Fidesz vereséget szenved, a mai Fidesz–KDNP oldalán is találunk majd szövetségeseket, hogy a mostani durva hibákat orvosolni tudjuk.
