'Minden magyar büszke lehet az új alkotmányra'
Koncerttel ünnepelnek
„Most nem beszélek a pártok által szervezett akciókról. Minden magyar honfitársunk büszke lehet erre az alkotmányra. Sokan szeretnék elbizonytalanítani a társadalom tagjait, de mi garantálni fogjuk, hogy ez az alkotmány mindenkié lesz. Szeretnénk 2012. január elsejéig minden magyar honfitársunkkal alaposan megismertetni az új alkotmány rendelkezéseit”, hangoztatta Lázár János azt követően, hogy a T. Házban a Fidesz–KDNP-frakciószövetség megszavazta az új alkotmányt, mely 2012. január elsejével lesz hatályos.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az új alaptörvény húszéves adósságot törleszt, de „talán megérte a húszéves várakozás”, mert a volt kommunista, rendszerváltó országok alkotmányai közül, ha utolsónak is, de a legjobb született meg. A nemzeti konzultáció kapcsán hozzátette, valószínűleg még nem született olyan törvény Magyarországon, amelyről több mint nyolcmillió választót kérdeztek volna meg. (Nyolcmilliót kérdeztek, úgy nyolcszázezren válaszoltak – a szerk.)
Arra reagálva, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök élesen bírálta az új alkotmányt a múlt héten a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, Lázár János úgy reagált: a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. „Egészen megdöbbentő és sajátos”, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját”.
A politikus hozzátette: „Sokat vesz le a kritika erejéből, a kritika hitelességéből, hogy ha valaki külföldön szidja a hazáját vagy a hazájának egy részét, mert hát azért néhányan ránk is szavaztak”, jegyezte meg. Sólyom László hivatala erre, fölsorolva mindazokat az interjúkat és előadásokat, amelyekben a volt államfő bírálta a jogalkotókat, úgy reagált: „különös és megdöbbentő, hogy Lázár János úr, a Fidesz frakcióvezetője mindezekről nem értesült, és Sólyom elnök úrnak rója föl, hogy álláspontját ő csak 2011 áprilisában ismerte meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung részére adott interjúból”.
Visszatérve az alaptörvényre: Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én, húsvéthétfőn írja alá az új alkotmányt. Az aktust várhatóan a közszolgálati televízió is közvetíti. A Fidesz, illetve a kormány nem készül „nagy csinnadrattával” – fogalmazott lapunknak egy fideszes politikus. Az előzetes tervek szerint aznap este – ez a Fidesz–KDNP 2010-es választási győzelmének is az évfordulója – a Művészetek Palotájában esti koncerttel ünnepelnek, ami előtt a köztársasági elnök mond beszédet.
„Kevesebb, mint lehetne”
Navracsics Tibor (Fidesz) miniszterelnök-helyettes: „Egy átmeneti helyett lesz egy reményeink szerint tartós alkotmány. Bízom benne, hogy jó alkotmányunk lesz.”
Lázár János (Fidesz) frakcióvezető: „Valami új kezdődik – ezt éreztem, amikor az igen gombot megnyomtam. Felemelő volt. Nekem az, hogy mi fog történni ezután, nagyon fontos. Hogy az emberek magukénak érezzék az új alaptörvényt, és hogy 5-10 éves távlatban nagyon sokan belássák, helyes lépés volt az elfogadása.
Harrach Péter (KDNP) frakcióvezető: „Felemelő, hogy új alaptörvényt alkottunk, az ember életében egyszer adatik meg ilyen történelmi lehetőség. Nagyon jó érzés volt maga az előkészítés folyamata is, a részvétel is sikerélmény volt. Nemcsak azért, mert a KDNP szempontjait képviselni tudtuk. Hanem azért, mert ezek össztársadalmi szempontok is: maga az ezeréves történelem megjelenítése az egész nemzet számára büszkeséget jelent, de az élet védelme, a házasság és a család intézményének védelme is az egészséges társadalom érdekét szolgálja. Ilyen értelemben ez a nemzet alkotmánya lesz, széles társadalmi részvétellel.”
Horváth János (Fidesz) képviselő: „Ideje az új alkotmánynak. Különösen azért, mert az az alkotmánycím, amivel éltünk az elmúlt húsz év alatt, szégyenletes, nekem libabőrözött a hátam a címétől. Az új alkotmány jó, de jobb is lehetne. Vannak olyan szempontok, melyeket nem gondoltak végig. Az hogy a preambulumból hiányzik az 1946. évi I-es törvény, nekem különösen fáj. Indítványom azt mondta volna ki: ismertessék el, hogy a vérszerződés, az Aranybulla óta a polgári demokrácia, a köztársaság először a már említett törvénycikkel mondatott ki. Holott az új alkotmány azzal az ígérettel jelenik meg a magyar nép előtt, hogy az teljes. De nem egészen teljes. Attól tartok, hogy a most megszületett alkotmány többet ígérhetne, ha alaposan végig lett volna gondolva. Újból és újból az mondatik ki benne, hogy valakinek „joga van”, „jár” például az egészséges élet. De ki fogja ezt garantálni? Biztos, hogy ezentúl több lesz a nemzet önbecsülése. Mindazonáltal az új alkotmány kevesebb, mint lehetne.”
A kotta kimarad
A Himnusz kottáját nem tartalmazza az alkotmány.
A bírákhoz hasonlóan az ügyészek szolgálati jogviszonya is az általános öregségi nyugdíjkorhatárig – jelenleg 62 év – tart. A Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre az általános nyugdíjkorhatár nem érvényes.
Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
Az alapvető jogok biztosához hasonlóan a helyettes ombudsmanokat is az Országgyűlés válassza meg.
Magyarország védi a magyar nyelvet – ezt tartalmazza az alkotmány. Azaz elmarad „... a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét” rész.
