A kormány arra vállalkozik, hogy a Széll Kálmán Terv keretében teljesen megújítsa a felsőoktatást. A munkaerő-piaci igényeket figyelembe vevő képzési struktúrát alakítanak ki, azokat a képzéseket, amelyekkel nem lehet elhelyezkedni, az állam nem finanszírozza, a hiányszakok esetében azonban kiemelt támogatásra lehet számítani – közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a konvergenciaprogram ismertetésekor. A cél az, hogy a műszaki és természettudományos képzésben részt vevők aránya a ciklus végére a kétszeresére nőjön. A 2012 szeptemberében induló tanévben már módosított finanszírozási arányok lesznek.

Egyetemi előadóterem

A környező országokban tíz százalék körüli a műszaki értelmiségi pályára készülő hallgatók aránya, Magyarországon pedig alig öt százalék fölötti, ezen változtatni kell, nincs elég mérnök az országban – tette hozzá. Arra a kérdésre, mindez azt jelenti-e, hogy a bölcsészkarokon fizetőssé teszik a képzést, a miniszter nem adott egyértelmű választ. Lapunk korábban beszámolt arról, hogy a kormány által megvitatandó lehetőségek között szerepel az is, hogy a hallgatók utólag fizessenek tandíjat az államnak. Akkor ezt Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő tagadta.

– Nemrég készítettünk egy diplomás pályakövetés-vizsgálatot. Ebből az derült ki, hogy bölcsész végzettségű hallgatóinknak nem nehezebb elhelyezkedniük, mint a természettudományos végzettségűeknek – mondja Zeller Gyula, a Pécsi Tudományegyetem gazdasági és stratégiai rektorhelyettese. Hozzáteszi: ha több műszaki és természettudományos szakembert kell képezniük, az magasabb költségekkel jár, hiszen például egy vegyészmérnök képzése többe kerül, mint egy bölcsészé. Ráadásul a szükséges infrastruktúra kiépítése is időbe telik. Szerinte az átalakítást a középiskolákban kellene elkezdeni, az egyetemek ugyanis nem szeretnének felkészületlen elsőéveseknek felzárkóztató programokat indítani.

– Az átalakítás mögött nincs elemzés. Semmilyen adat nem igazolja, hogy természettudományos diplomával könnyebb elhelyezkedni, mint bölcsésszel. Ilyen változtatásokhoz nem elég egy pillantást vetni a munkaerőpiac jelenlegi állapotára – állítja Polónyi István oktatáskutató is. Szerinte –bár bizonyos területeken valóban van hiány mérnökökből – egyáltalán nem biztos, hogy több kémikus, biológus vagy fizikus is kell. Úgy véli, a valódi munkaerőhiány helyett az oktatók lobbijának eredményessége indokolhatja a változtatást.

A kutató szerint egy ténnyel nem lehet vitatkozni: Magyarországon a gazdasági válság ellenére sem növekedett jelentősen a diplomás-munkanélküliség az elmúlt években. Ez pedig arra utal, hogy az értéktelennek tartott bölcsészdiplomával is el lehet helyezkedni, csak az itt végzettek többfelé szóródnak a munkaerőpiacon. Polónyi István úgy látja, a finanszírozás átalakítása látszatintézkedés.

– Ha egyes szakokon ingyen lehet tanulni, más szakokon pedig fizetni kell, eltorzul az oktatási rendszer – állítja. Egyes szakmák felhígulnak, más területeken pedig csak a jobb módú családok gyerekei tudnak majd elhelyezkedni. Szerinte ehelyett jobb lenne, ha mindenki fizetne tandíjat, a diákokat pedig a mainál szociálisan érzékenyebb ösztöndíjrendszerrel és diákhitellel támogatná az állam.

Az oktatási államtitkárságon nem akarták kommentálni Matolcsy György felsőoktatást érintő bejelentéseit, inkább a nemzetgazdasági tárcához irányítottak, ahol érdemben nem válaszoltak a kérdéseinkre.