Ami folyik, azért fizetnek
A mosógép még működik csökkentett víznyomással, csak jóval hosszabb ideig tart egy-egy program. Mint ahogy a mosogatás is elhúzódik. Ja, és nem tudunk egyszerre két csapot megnyitni a házban.” Egy balatonszőlősi családanya sorolja azokat a kellemetlenségeket, amelyeket azóta kell elszenvedniük, hogy a tartozásaik miatt a vízszolgáltató cég egy szűkítő felszerelésével csökkentette náluk a víznyomást.
Az asszony, aki férjével két középiskolás gyereket nevel, úgy érzi, önhibáján kívül került nehéz helyzetbe. Tavaly elveszítette a munkáját, és mivel a megnövekedett lakáshiteleket a család továbbra is törleszteni akarta, egy ideje félretették a víz- és csatornadíjról szóló csekkeket.
– Ők már százezres tétellel tartoznak a szolgáltatónak, de sokan vannak a faluban olyanok is, akik most még csak egy-két számlával maradtak el, ám könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek – mondja Mórocz László, a 640 lelkes Balaton-felvidéki község polgármestere, aki kiszámolta, hogy egy átlagos magyar falu lakóihoz képest a balatonszőlősiek évente összesen tízmillió forinttal, háztartásonként több tízezer forinttal fizetnek többet a vízfogyasztásért és a szennyvízcsatorna használatáért.
– Valóban, azon a több tucat településen, ahol a társaságunk szolgáltatja a vizet és kezeli a szennyvizet, feleannyiba kerül a tarifa,mint Balatonszőlősön – erősíti meg Kugler Gyula, a veszprémi székhelyű Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója. – Az eltérés nem a vízfogyasztásból, hanem a szennyvíz mennyiségéből fakad.
A műszaki tankönyvek szerint 100 liter vezetékes víz elhasználásával átlagosan 80 liter szennyvíz keletkezik. Kugler Gyula szerint a valóságban a mért vízfogyasztáshoz képest keletkező 100-120 százalékos szennyvízmennyiség is még elfogadható. Ahol azonban háromszor annyi szennyvíz keletkezik, mint amennyi vizet fogyasztanak, ott valami nagy baj van.
– Azt is tudjuk, hogy mi a baj: a szennyvízberuházást végző kivitelező cég számos hibát követett el, s ezek következtében a felszíni csapadék, illetve a talajvíz is bejut az elvileg zárt rendszerbe – állítja Mórocz László. – Csak így fordulhat elő, hogy a falu határában lévő szennyvízátemelőnél a Bakonykarszt a háztartásokban elfogyasztott vízhez képest háromszor nagyobb mennyiséget mér.
A polgármestertől megtudtuk, a szennyvízhálózat kiépítésekor, 2001–2003 között a balatonszőlősiek 26 lakossági beadványt nyújtottak be az általuk csapnivalónak ítélt munka miatt. A panaszok szerint a fővállalkozó Swietelsky olyan alvállalkozókra bízta a munkát, akik a műanyag csöveket nem homokágyba, hanem kavicsos földbe rakták, a tömörítést hanyagul végezték el, a csövek és az aknák csatlakozásánál nem megfelelő minőségű anyagokat és technológiát alkalmaztak. Mórocz László szerint a szakszerűtlen kivitelezés miatt keletkeztek azok a repedések és lyukak a hálózatban, amelyeken keresztül a csapadék és a talajvíz akadálytalanul bejut a rendszerbe. Felmerül a kérdés: ha az önkormányzat már az építkezés idején tisztában volt a problémákkal, miért vette át a beruházótól az elkészült csatornarendszert.
– Nem voltmás választásunk,mivel lejárt a beruházáshoz kapott több tízmillió forintos állami támogatás igénybevételének határideje – mondja Mórocz László, aki tavaly ősz óta irányítja a települést. – Ha nem vettük volna át a létesítményt, elúszik a támogatás, ami csődbe vihette volna a falut. A polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat a hasonló cipőben járó szomszédos Pécsellyel együtt pert indított a Swietelsky ellen, amelyben kártérítést kérnek, valamint az összes műszaki hiba kijavítását követelik a kivitelezőtől. A Swietelsky álláspontját csak a perhez benyújtott ellenkeresetükből lehet felvázolni, mivel írásbeli megkeresésünkre a cég jogi képviselőjétől nem érkezett válasz. A fővállalkozó szerint a létesítmények műszakilag rendben voltak, amikor azokat átadták. A Swietelsky az üzemeltetés során felmerült hibákat és a szokatlanul nagy szennyvízmennyiséget a rendszer szabálytalan használatára vezette vissza. Így akadt olyan fogyasztó, aki az ereszcsatornát bekötötte a szennyvízhálózatba, egy másik helybeli pedig a pincéjében felgyűlt talajvizet szivatytyúzta át a csatornába.
– Csakhogy az egész faluban mindössze erről a két szabálytalanságról tudunk, ami nem indokolhatja, a háromszoros szennyvízmennyiséget –mondja Mórocz László. – Valahányszor jön egy nagyobb eső, az átemelő telep környékén kisebb szennyvíztavacskák keletkeznek. A többletmennyiség után pedig a szolgáltató cég benyújtja a számlát az önkormányzatnak.
– Nem tehetünk mást, hiszen a Bakonykarszt is az átadott mennyiség alapján fizet a balatonfüredi szennyvíztisztítót üzemeltető DRV Zrt.-nek, ráadásul esős időszakban folyamatosan működtetnünk kell az átemelő szivattyúkat, ami így az átlagosnál több áramot fogyaszt – közli Kugler Gyula, aki hozzáteszi, a Bakonykarszt is belépett a kivitelező ellen indított perbe a felperesek oldalán.
Mórocz László azt mondja, a pereskedés évekig elhúzódhat, a falunak nincs pénze arra, hogy a hibát a saját költségén javítsa ki.
