Az elmúlt hónapok során, mialatt a közvélemény azzal volt elfoglalva, hogy a Himnusz-kotta, a „vármegye", a kereszténység, a Szent Korona szerepel-e a fideszes-kereszténydemokrata alaptörvény preambulumában, lesz-e a keresztény kurzus, a Fidesz - Orbán Viktor és alkotmányozó köre - Szájer József irányításával, ha nem is rombolta le Sólyom László 1989-es alkotmányát, mindenesetre „újratöltötte"; mégpedig oly módon, hogy a kétharmados parlamenti felhatalmazással a maga képére formálta. És a hatalmi-politikai érdeknek rendelte alá a „nemzet alaptörvényét".

Hétfőn, a közel másfél száz módosító indítványról szóló parlamenti voksolásokon lényegében minden eldőlt; április 18-án, a zárószavazás előtt várhatóan egyetlen lényeges ponton lesz változás – vélhetően koherenciazavar címén az ügyészek esetén is leviszik a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 70-ről az általános 62 évre. A hivatásos bíráknál ezt hétfőn már megszavazták, annak ellenére, hogy a kereszténydemokratáknak, Rubovszky Györgynek és az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság volt elnökének, Salamon Lászlónak komoly fenntartásai voltak e téren. (Végül a KDNP-sek is igennel voksoltak, de a hírek szerint a múlt héten Orbán Viktor négyszemközt konzultált Semjén Zsolt kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettessel.) – Az igazságszolgáltatás kulcspont. Az elmúlt évek során a jobboldali közönség, a Fidesz-tábor is úgy vélte, hogy rendszerszintű a zavar ezen a téren. Lásd a 2006-os október 23-i eseményeket, a Balsai István nevével fémjelzett semmisségi törvényt... És ez a kérdés nem egyszerűsíthető le úgy, hogy „nyugdíjazni kell a kommunista bírákat” – fogalmazott egy jobboldali véleményformáló.

Ami az alapjogokat illeti; a közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor, de Szájer József is szinte minden alkalommal elmondta, hogy „átemelték” az új alaptörvény tervezetébe szinte a teljes Európai Alapjogi Chartát. Magyar alkotmányjogászok viszont megkísérelték ráirányítani a figyelmet arra, hogy például az egészségügyi ellátáshoz való jog, vagy a szociális biztonsághoz való jog esetén a Fidesz–KDNP alkotmányjavaslata visszalép a ’89-es, hatályos alkotmányhoz képest.

Az pedig, hogy az Alkotmánybíróság akkor kapja vissza teljes hatáskörét, ha az államadósság mértéke 50 százalékos alá esik, ha kimondatlanul is, évtizedekre „kvázi gazdasági szükséghelyzetet” valószínűsít. Arról nem is beszélve, hogy a mostani ellenzék, ha kormányra kerülne, hirdethetne ugyan saját gazdaságpolitikát, de az államadósság szintjét tekintve gúzsba kötve táncolhatna. Hiszen a Költségvetési Tanács túlköltekezés esetén megvétózhatja a büdzsét, a köztársasági elnök pedig akár a parlament feloszlatását is kezdeményezheti, ha márciusra sincs elfogadott költségvetése az országnak. A családi adózási szabályok pedig alkotmányos garanciát jelentenek arra, hogy a fideszes–kereszténydemokrata adópolitika is manifesztálódik akkor is, ha másik adminisztráció kerül hatalomra.

Úgy tűnik, nem kérdés, hogy az Alkotmánybíróság „láthatatlan” alkotmányozása, az erős kontrollja a parlament fölött nem kívánatos a Fidesz–KDNP kétharmados többsége számára (ezt támasztotta alá Schmitt Pál hétfői parlamenti felszólalása is). Az is kérdés, mi lesz a jegybanktörvény sorsa; az új alkotmány jegybankra vonatkozó passzusa szinte megegyezik a hatályos alkotmány szövegével, viszont olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a parlament választhatja meg a módosítás után a jegybank elnökét. Ehhez más fideszes szakpolitikusok hozzáteszik: ez eleve lehetetlen, hiszen az, hogy a köztársasági elnöké a kinevezési jog, azt feltételezi, hogy a miniszterelnök tesz jelölést. (A jegybanktörvény módosításához viszont az Európai Központi Bank egyetértése is szükséges.) És még nem esett szó az önkormányzati törvény módosításáról, illetve a választójogi törvényről és a határon túliak szavazati jogáról.

A hétfőn megszavazott módosítók, vagyis a szinte végleges alaptörvény alapján elmondható: a Fidesz–KDNP új alkotmánya valóban nem lesz rendszerváltó alkotmány, de olyan keret, mely a kétharmados, sarkalatos törvényekkel mindenképpen „átfazonírozza” a közjogi-politikai berendezkedést.

Mesterházy: Nem leszünk díszlet

Alkotmányozás a XXI. században címmel rendezett konferenciát tegnap a Táncsics Mihály Alapítvány.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke példa nélkülinek nevezte azt a gyorsaságot, ahogyan az új alaptörvény elkészül. Szerinte az alkotmányozás körülményei egyértelműsítik, hogy nem a nemzet, hanem a Fidesz pártalkotmánya születik meg. Mesterházy emlékeztetett, az új alaptörvény tulajdonképpen annak a politikai rendszerváltásnak az alkotmánya, amelyet Orbán Viktor az elhíresült kötcsei beszédben bontott ki. „Ezért nem leszünk mi statisztikai adat vagy díszlet ehhez az alaptörvényhez” –tette hozzá a politikus. Mesterházy hangsúlyozta, hogy az MSZP kijavítja majd a Fidesz hibáit, amint lehetőséget kap rá. A szocialisták budapesti szervezete és politikusai a mai napon utcai demonstrációkat tartanak a főváros több pontján, például a Nyugati és Moszkva téren, hogy jelezzék: nem kérnek „a demokrácia szűkítéséből, a szegénységet kétharmaddal rögzítő alkotmányból”. (Sz. T. L.)

Az MSZP és az LMP nélkül szavaz a kormánytöbbség és a Jobbik az új alkotmányról