Túros volt az ombudsmanok közös lovának háta
Mindezek alapján a jelenlegi, négy országgyűlési biztossal működő rendszer úgy alakul át, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változna, akinek lennének helyettesei. Szabó Máté lenne tehát az ombudsmani rendszer tetején és két helyettest kapna Kállai Ernő és Fülöp Sándor személyében, előbbi a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokat, utóbbi a jövő nemzedékek érdekeit felügyeli. A Népszabadságnak fideszes források megerősítették, hogy jelenleg ebben a személyi összetételben is gondolkoznak.
A kormánypártok átalakítása értelmében a negyedik biztos, az adatvédelmi ombudsman intézménye viszont megszűnne, helyette egy független hatóság felügyelné a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát. Az ombudsmanok hivatali ideje továbbra is hat évre szólna, személyükről az Országgyűlés dönt, a helyetteseket viszont már a főombudsman választhatja meg.
Az új felállás tulajdonképpen annak a koncepciónak felel meg, amelyet Szabó Máté régóta szorgalmaz. Az alkotmány-előkészítő bizottságnak megküldött állásfoglalásában is amellett érvelt, hogy a nemzeti ombudsman intézményét ismerő negyvenkilenc országból negyven egyetlen ombudsmant választ. A többi esetben a testületiség oka általában a szövetségi államszerkezetben, a többnemzetiségű államban vagy egyszerűen a feladatmegosztásban keresendő. Szerinte az intézmény súlyát gyengíti, ha az nem egyetlen személyhez köthető, de kifogásként hozta fel a párhuzamosságokat és az „összeütközhetőség” lehetőségét is. „Nem több ombudsmanra van szükség, hanem a jelenlegi ombudsman hivatali apparátusának megerősítésére és számára bizonyos területeken szélesebb, önálló hatáskör biztosítására” – írja állásfoglalásában Szabó Máté.
Az bizonyos, hogy az érintett ombudsmanok egyike sem állítja: a jelenlegi modell tökéletes. Több forrásunk is azt állítja, hogy a biztosok között régóta elmérgesedett a viszony, egyfajta presztízsharcot folytatnak egymással. Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos, az Országgyűlési Biztos Hivatalának jelenlegi vezetője a Népszabadságnak ezt érzékeltetve elmondta: az OBH-nak egy évig nem volt alapító okirata, mert nem mindegyik biztos akarta aláírni azt. Sőt a jelenlegi is úgy került beadásra, hogy az adatvédelmi biztos ellenjegyzése nem szerepel rajta. „Nagyapámtól azt tanultam, közös lónak túros a háta. És ez a jelen szituációra is igaz. Az 1995-ben kitalált modell lényege alapvetően az volt, hogy van egy általános biztos, neki egy helyettese, és vannak külön biztosok. Az ombudsmanság személyfüggő dolog, nagyban számít, hogy mennyire használja a nyilvánosságot, hogy mennyire tudják működtetni a közös hivatalt. A mostani személyi összetétellel ez a rendszer nem tud úgy működni, ahogy a jogalkotó megkívánná” – tette hozzá Péterfalvi, aki szerint egyáltalán „nem ördögtől való” a jelenlegi kormányzat átalakítási elképzelése.
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa szerint viszont a hivatal jól működik, ha jól működtetik. Lapunk kérdésére úgy fogalmazott: „Minden biztos a saját munkáját a saját felfogása szerint végzi. Mi rengeteg ügyet látunk el a tizenöt munkatársammal, sokat járunk vidékre. Ha megszűnik ez a pozíció, amelyben függetlenül és önállóan lehet eljárni ezekben a kérdésekben, akkor a kisebbségi ügyekben érintetteket végleg margóra lehet állítani. Olyan érdekek ütköznek az új rendszerben, amelyek nem teszik lehetővé a kisebbségi jogok védelmét. A háttérben nyilván az áll, hogy van olyan terület, amely kényelmetlen az állam számára.”
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja a Fidesz–KDNP alkotmánytervezetének ismertetése után kiadott közleményében elfogadhatatlannak nevezte a szöveget, és rámutatott: intézményi garanciák nélkül semmilyen alapjog, így az egészséges környezethez fűződő alapjog érvényesítése sem biztosított. A zöldombudsman a Népszabadság megkeresésére úgy nyilatkozott: csak a munkáját végezte akkor, amikor jelezte kifogását az alaptörvény-tervezettel kapcsolatban, hiszen ha az egészséges környezethez való jogot és a jövő nemzedékek jogait sértik, akkor neki „kiabálnia kell”.
Biztos eredmények, eredményes biztosok
SZABÓ MÁTÉ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK BIZTOSA
Projektmódszer: minden évben kiemelten vizsgál 3-4 alapjogi kérdést
Gyermekjóléti, gyermekvédelmi állásfoglalások
Méltóság-projektsorozat: hajléktalanügy, fogyatékossággal élők, idősek biztonsága
Helyszíni vizsgálatok közterületi rendezvényeken
Szabad helyváltoztatás és sztrájkjog érvényesülésének vizsgálata
KÁLLAI ERNŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK BIZTOSA
Etnikai adatok kezeléséről szóló vizsgálat, kiskapuk bezárása
Kisebbségi kulturális jogok átfogó vizsgálata, félezer oldalas jelentés
Települési kisebbségi önkormányzati választások felügyelete
Kisebbségi óvodai nevelés és oktatás átfogó vizsgálata
Árvízkárokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálása
FÜLÖP SÁNDOR JÖVŐ NEMZEDÉKEK BIZTOSA
A regionális vízközművek átszervezésének és privatizálásának megakadályozása
Törvényalkotás kezdeményezése a világörökség védelmére
A dunakeszi tőzegláp megmentése
A magyar haszonnövényeket őrző génbankok helyzetének rendezése
Szalmaerőmű-építés megakadályozása a tokaji borvidéken
JÓRI ANDRÁS ADATVÉDELMI BIZTOS
Adatvédelem és adatnyilvánosság új egyensúlya jogértelmezéssel és jogalkotási javaslatokkal
A magánszféra védelmének kérdései a sajtóban
A pártok kampánycélú adatbázisainak vizsgálata
Kötelező erejű jogosítványok alkalmazása: az első bíróság által jóváhagyott határozat, az első felszólítás (a minősített adatok nyilvánossága ügyében), az első feljelentések
