Nem látom, hogy összecsomagolta volna már a dobozait. Pedig a kormánypártok alkotmányterve szerint az adatvédelmi ombudsman intézménye megszűnik.

Azért nem csomagolok, mert benne van az alkotmányban, hogy lesz egy olyan független hatóság, amely az adatvédelemért felel. Jelentsen ez bármit is. Az biztos, hogy ezt az uniós szabályok szerint úgy kell létrehozni, hogy a jelenlegi intézmény függetlensége nem sérülhet. Igaz, az eredmény így sem az lesz, amit én szorgalmaztam, azt szerettem volna, hogy az alkotmány rögzítse, hogy ez egy parlamenti biztosi intézmény. De úgy tűnik, hogy nem lesz az. Bár, a sarkalatos törvényekbe még belefoglalhatják. Az is hiányozni fog, hogy adott esetben alkotmánybírósághoz fordulhat az adatvédelmi biztos. Az ombudsmannál ez szerepel, a tervezett hatóságnál viszont nem.

Ön hogyan alakítaná át a saját adatvédelmi biztosi intézményét?

Az én javaslatom régóta arra irányult, hogy az ombudsmani intézményt úgy közelítsük az európai modellhez, hogy hatósági jogköröket csatolunk hozzá. Jelen állás szerint Magyarországon most csak hatóság lesz, ami szintén nem tökéletes megoldás, mert az ilyen szerv alkalmatlan az adatnyilvánosság biztosítására vagy a minősített adatok felügyeletére. De tegyük hozzá, még mindig nem tudjuk, hogy pontosan mi is fog szerepelni a törvényben. Ami az adatvédelmi biztost illeti, az ombudsmani modellben két probléma is van: egyfelől csak korlátozottan tud kötelező erejű határozatokat hozni és nem tud bírságolni, másfelől az intézmény nem független, mivel közös a költségvetése az ombudsmanokkal és ez sérti az uniós rendelkezéseket. Az én javaslatom többek között egy információs biztos létrehozása volt, amely egyensúlyba hozná az adatvédelmet és az adatnyilvánosságot biztosító információs jogokat. S miután alapjogvédelmi garanciáról van szó, szerintem szerepelnie kellene az alkotmányban.

Hogy érzi, van súlya a szavának? Az alkotmányozók megfogadják, befogadják a javaslatait az átalakítással kapcsolatban?

Látszott, hogy megjelentek bizonyos elemek a tervezetben. Azt, hogy legyenek hatósági jogkörök is, rajtam kívül senki nem mondta. Az, hogy együtt maradjon az adatvédelem és az információszabadság, szintén az én anyagomban szerepelt, ami bekerült az alkotmányszöveg-tervezetbe. Az tény, hogy az érvek csatája azért nem látszik kialakulni.

Igaz a legenda, hogy a biztosok jószerével szóba sem állnak egymással?

Én nem vagyok haragban senkivel. Ez eltúlzott legenda. De a működés valóban nem ideális, mert van négy szakmai stáb és egy közös hivatal. Utóbbit pedig – a munkajogi megoldások miatt – a szakbiztosok nem képesek kontrollálni. Az adatvédelmi iroda egyébként nem támaszkodik a hivatal többtucatnyi emberére, mi mindent magunk csinálunk. De ebből adódnak konfliktusok. Mindezt egyébként egy egyszerű munkajogi kiigazítással törvényi szinten is kezelni lehetne.

A Népszabadság írt arról nemrég, hogy az ön hivatalát az egyéni képviselői indítványok biztosította technikával gyakran kihagyják a kormánypárti jogalkotás folyamatából. Talált már megoldást arra, hogy véleményezhesse azt, ami érinti az ön által felügyelt területet?

Tavaly negyvenhárom törvénytervezetet küldtek csak meg véleményezésre, de további mintegy húsz esetben hivatalból eljárva vizsgáltuk meg az információs jogokat érintő törvényeket, észrevételeinket és javaslatainkat az illetékes országgyűlési bizottság tudomására hoztuk. Bevezettem egyfajta jogszabálymonitoring-rendszert, így minden érintett jogszabályt ellenőrzünk. Persze jobb lenne, ha mindent maguktól is megküldenének.

Jóri András esküje a Parlamentben