Hende Csaba honvédelmi miniszter a Honvédségi Tudósítók Körének pár napja megerősítette, hogy a HM átvilágítása során újabb feljelentések várhatók a szocialisták botrányai kapcsán. Most mit találtak?

Nem tudom, hogy a miniszter úr mire gondolt. Azt tudni kell, hogy a HM azokban a kérdésekben vizsgálódik, amelyekre én kértem a tárcát, de a minisztérium ettől függetlenül külön vizsgálatot is folytat. Utóbbi eredményéről akkor fogok értesülni, ha befejezték.

Csaknem negyven honvédelmi vezető kedvezményes ingatlanvásárlását vizsgálták, illetve vizsgálják. Mindegyik a szocialisták kormányzásának idejére tehető, és önök szinte mindegyik esetben hűtlen kezelésre gyanakodnak. Mi az összefüggés ezekben az ügyekben?

2002 és 2010 közötti ingatlanvásárlásokat vizsgálunk, kifejezetten vezető beosztású tisztségviselőket, vagyis államtitkárokat, vezérkari főnököket, kommunikációs vezetőket. Kaptunk egy listát, ebből a negyvenből húszban kértünk további információkat. A közös ezekben az ügyekben az, hogy volt egy lakás, amit a HM megvett, felújított, majd negyedáron értékesített. Ezeket el kell különíteni azoktól az értékesítésektől, amelyeknél a tárca kijelöl egy társasházat, amelyben van húsz lakás, és azokat mindenkinek meg kell vennie. Fapál László volt közigazgatási államtitkár esete erre a jó példa: a lakást célirányosan megvették, ráköltöttek, Fapál kilenc hónapon át bérelte, majd megvette negyedáron. Ugyanez a története Gömbös János volt miniszteri biztosnak. Az további vizsgálat eredménye lesz, hogy kiderüljön, mindehhez hogyan és milyen rendeleteket módosítottak. Az általunk vizsgált ingatlanok mindegyike „soron kívül értékesítésre” kijelölt lakás.

Lapunk korábban beszámolt arról, hogy nemcsak a sajtóban megjelent, erősen szelektált listán szereplők éltek a kedvezményes ingatlanvásárlással, de a vitatott üzleteket feltáró jelenlegi közigazgatási államtitkár, Fodor Lajos is vett így ingatlant, vagy Hende Csaba egyik miniszteri biztosa, Deák János is. Utóbbiakkal kapcsolatban a HM azt közölte: az övék etikus vásárlás volt. Vizsgálja ezeket az ingatlanvételeket is?

Kormánybiztosként 2002 és 2010 közötti eseményeket vizsgálok. De ne keverjük össze a dolgokat! Tegyünk különbséget, mert ha az összes szolgálatilakás-vásárlást megvizsgálnánk, akkor tízezer ember ügyét kellene áttekinteni a HM-ben. Mi kifejezetten a vezető beosztású emberek tranzakcióit vizsgáljuk. Azokat, ahol felmerültek bizonyos kételyek.

Katonai ügyész korában, még fogalmazó hadnagyként – állítólag alig egy év munkaviszony után – ön is lehetőséget kapott szolgálati lakásának megvásárlására. Mennyiért, milyen kedvezménnyel vásárolhatta meg az ingatlant?

Húsz évvel ezelőtt, részletre vettem egy lakást. Sok választásom nem volt, a harminclakásos társasházat kijelölték eladásra. Én nem akartam megvenni, aztán megvettem részletre. De elnézést kérek: nem újították fel nekem, nem én terjesztettem fel eladásra, ráadásul utána nem adták el negyedáron. De ez nagyon régen volt, kerestem a szerződést, de nem találtam. Nem tudom, hol a papír. Egy ötven négyzetméteres lakásról van szó, amelyet 1960-ban építettek, s amelyben a családommal éltünk együtt, négyen. De ezt nem titkoltam vagy titkolom. Jól tudom, hogy a szocialisták most ebben nyomoznak, hogy fogást találjanak az 1992-es szolgálati lakásom megvásárlása kapcsán. Nem fognak.

A Magyar Nemzetben megjelent legutóbbi interjúban azt hangsúlyozza, hogy a „szocialista kormánybiztosokkal szemben” önök nem személyeket, hanem ügyeket vizsgálnak. Ajánlották már figyelmébe Papcsák Ferenc zuglói tanácsadói szerződéseit, Rákay Philip cégének megbízásait, Esztergom város gazdálkodását vagy az évek óta fideszes irányítású Pest megyei önkormányzat csődközeli helyzetének megvizsgálását?

Mutassanak olyan jogszabályt, amely alapján vizsgálhatnám. A kormányhatározat egyértelműen kimondja, hogy önkormányzatok tekintetében az Állami Számvevőszéknek van jogosultsága ellenőrizni. Vadai Ágnes férjének ügyében sem mi tettünk feljelentést, hanem a főváros, mi csak jogi szakvéleményt adtunk az esetről. Egyetlen önkormányzati ügyben sem tettünk feljelentést. Ami Papcsák Ferencet illeti, ő 2010 októberében lett zuglói polgármester, az elszámoltatásra vonatkozó kormányrendelet pedig meghatározza a mandátumomat, amely a 2002 és 2010 közötti időszakra vonatkozik. Konkrétan leírja, mire szól a mandátumom. Napi harminc-negyven olyan bejelentés van, amit szívesen vizsgálnék, de nem tehetem. Ezeket mind továbbítjuk a megfelelő szerveknek. Ha vizsgálnám ezeket az ügyeket, akkor túlnyúlnék a hatáskörömön. Ha az LMP javaslatára kiterjesztenék a jogosítványokat az önkormányzatokra is, akkor újabb embereket kellene felvenni, hogy ellássuk a feladatot. Akkor meg azért kapnánk, hogy miért veszünk fel újabb harminc embert. Ez a van rajta sapka, nincs rajta sapka tipikus esete.

Az elszámoltatási kormánybiztos a Központi Nyomozó Főügyészség épülete előtt