Összeállt az alaptörvény szövege
Az eredeti normaszöveghez képest jelentős változások, újdonságok lesznek. Várhatóan belekerül az új alkotmányba, hogy Magyarország pénzneme a forint, és az is, hogy mindenkinek joga van a személye, illetve a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához. Azt is rögzítik az alkotmányban, hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki arra, aki szándékos, erőszakos bűncselekményt követ el. Átalakítják az ombudsmanok mostani rendszerét, a jelenlegi általános biztost alapvető jogok biztosának fogják nevezni, aki helyettest nevez ki a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a hazai nemzetiségek jogainak védelmére. Így megszűnik az önálló jövő nemzedék biztosa, a kisebbségi ombudsman és az adatvédelmi biztos tisztsége.
Átalakítják az Alkotmánybíróság felépítését, a testületet a mostani tizenegyről tizenöt tagúra bővítik. A kormánypártok radikálisan szűkítik az AB feladat- és hatáskörét azzal, hogy mindaddig nem vizsgálhatja majd a költségvetési és az adótörvények alkotmányosságát, amíg az államadósság mértéke meghaladja a bruttó hazai össztermék, a GDP 50 százalékát. Ez az arány jelenleg 82 százalék, a kormány Széll Kálmán Terve szerint az államadósság mértéke 2020-ra érheti el a GDP 50 százalékát.
A módosító javaslatok nyomán várhatóan kimarad az alkotmányból a kiskorúak után járó szavazati jog lehetősége, a vármegye visszaállítása és az a kitétel is, hogy az alaptörvény végén feltüntessék az igennel szavazó képviselők nevét.
Az alkotmányos rendelkezések részleteit számos területen sarkalatos – azaz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához kötött – törvények bontják majd ki. Csaknem harminc ilyen lehet, egyebek között a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a családok védelméről, az egyházakról, a pártok működéséről, a sajtószabadságról és a választójogról is.
A tervek szerint hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnök és Kövér László házelnök is felszólal a parlamentben. Az államfői hivatal részéről a hétvégén közölték: Schmitt Pál bízik benne, hogy azok a pártok, akik távolmaradásukat jelezték az alaptörvény megtárgyalásától, megváltoztatják eddigi elképzelésüket, és az Országgyűlésben fejtik ki véleményüket. Az MSZP és az LMP viszont továbbra sem vesz részt az alkotmányozásban. Török Zsolt, a szocialisták szóvivője a hétvégén bejelentette: az MSZP levélben kéri a köztársasági elnököt, ne írja alá az új alkotmányt, és „azokat a megszorító csomagokat tartalmazó törvényeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy az emberek még rosszabbul éljenek”. Az LMP pedig úgy látja, hogy a benyújtott és a jelenleg folyamatosan formálódó alkotmány súlyos kihívást jelent az átláthatósággal és az információs önrendelkezési szabadsággal szemben is. Schiffer András frakcióvezető többek között kifogásolta az adatvédelmi biztosi hivatal megszüntetését, hiányolta a korrupció elleni állami fellépés alaptörvénybe iktatását.
