A dokumentumot azután hozták nyilvánosságra, hogy szombatra kiderült: a KDNP a párt tanszabadságról szóló javaslatának elfogadása fejében kész támogatni Lázár János fideszes frakcióvezetőnek az alkotmánytervezet módosító indítványát, amely szerint a bírók csak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig maradhatnának hivatalukban. A hatályos szabályok szerint a bírák nyugdíjkorhatára hetven év.

A Magyar Hírlap már jóval korábban jelezte, hogy a bírói karban tisztogatásra készül a kormány: mindazokat el kívánják távolítani, akik már 1990 előtt is bíróként dolgoztak. A Lázár-féle javaslat tulajdonképpen ennek a gondolatnak a finomított változata, hiszen nem a rendszerváltozáshoz, hanem az életkorhoz kötné a szelekciót. Mindazok a bírók, akik 1990-ben már betöltötték a negyvenedik évüket, jövőre 62 esztendősek vagy még idősebbek lesznek, s nyugállományba kellene vonulniuk.

A Fidesz számára az nem okoz gondot, hogy a nyugdíjkorhatár az alkotmánybírák, illetve az ügyészek körében is hetven év. Szintén ennyi a közszolgálati jogviszony felső határa is, annyi különbséggel, hogy az általánosan érvényes szabályoktól ott csak akkor lehet eltérni, ha az érintett további foglalkoztatására kifejezetten igényt tartanak. A hetvenedik életév betöltésével azonban a közszolgálati jogviszonyt – a nagykövetek kivételével, akiket egy Szapáry György személyére szabott törvénymódosítás vett ki a sorból – kötelező megszüntetni.

A bírák a jogalkotókhoz intézett levélben – amelyet a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróságok és az ítélőtáblák, valamint a Magyar Bírói Egyesület elnöke is aláírt – természetesen kizárólag szakmai okokra hivatkoznak.

A módosító javaslat elfogadása esetén jövő januárban 228, s az év végéig további csaknem ötven bírának kellene távoznia, ami az összlétszám csaknem tíz százaléka – érvelnek. A változás nagy számban érintene a jogorvoslati hierarchia csúcsán álló, magasan kvalifikált személyeket is. Információnk szerint a 88 fős Legfelsőbb Bíróságról 26-an mennének nyugdíjba, s van olyan kollégium, ahol egyetlen bíró maradna hivatalban.

Az új szabályok szerint a megyei bíróságok és ítélőtáblák elnökeinek nagy része is nyugdíjba menne. Miután az állásokat csak pályázati úton lehet betölteni, nyolc-tíz szervezet hat-nyolc hónapig vezető nélkül maradna – hívják fel a figyelmet az elnökök. A változás ráadásul az egész bírói karban személycseréket tenne szükségessé, hiszen az érintett majdnem harminc legfelsőbb bírósági embert a tábláktól és a megyéktől kellene pótolni, s gondoskodni kellene az ítélőtábláktól és a megyei bíróságoktól nyugállományba vonulók utánpótlásáról is. Emiatt a fővárosban és Pest megyében 14 ezer, országosan 30 ezer folyamatban lévő ügyet kellene másra osztani, ami az egész eljárás megismétlését tenné szükségessé.

A bírósági vezetők emellett arra is utalnak, hogy a megüresedő állások betöltésével a titkárok száma is csaknem háromszázzal csökkenne. Ők a helyi bíróságokon – alapvetően szabálysértési és nem peres ügyekben – jelenleg számos esetben bírói hatáskörében járnak el, és ha kevesebben lesznek, könnyen elképzelhető, hogy az eljárások gyorsítására a közelmúltban hozott döntések egy része nem hajtható végre. Ami kimaradt az érvek közül: másutt éppen a nyugdíjkorhatár emelését tűzte célul a kormány.

Úgy tudjuk, a bíráknak kevés esélyük van arra, hogy kérésük meghallgatásra talál. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn újabb ülést tart. Ezen – miután a Fidesz és a KDNP között lezárultak a nyugdíjkorhatárról folyó múlt heti viták – a Lázár-féle javaslat megkapja a szükséges támogatottságot.