Olvadó tagság csökkenő erejű érdekvédelem

2011-04-09

A tavalyi kormányváltás után a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok több hónapon át futószalagon gyártották a törvényeket az Országgyűlésben.

A szociális partnerek, köztük a szakszervezetek megkérdezése nélkül változtattak a munka világával kapcsolatos több jogszabályon, módosították az adótörvényeket, új adókat vezettek be, átalakították a közintézmények munkavállalóinak kinevezési és felmentési szabá lyait. A kormány először csak szeptember végére hívta össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és december óta megint nem kíváncsi a testület véleményére. A kormány a kétharmados felhatalmazásra hivatkozással nem kíváncsi a munkavállalók képviselőinek álláspontjára, vagy a szakszervezetek egyre gyengébb érdekérvényesítő képessége miatt? Igazából mindkét felvetésnek van alapja.

A rendszerváltáskor a hivatalos adatok szerint még négymillió szakszervezeti tag volt, ez 96 százalékos szervezettséget jelentett. Ma pedig a szakszervezeti szövetségek saját adatai szerint is hatszázezres lehet a tagságuk, ami azt jelenti, hogy csupán minden ötödik munkavállaló tartozik valamelyik érdekképviselethez. Az utóbbi húsz évben ugyanakkor, ha volt is némi eltolódás az erőviszonyokban, alapvetően megmaradt az a hat konföderáció, amely a mai napig a munkavállalók érdekeit képviseli.

A két legerősebb, a közalkalmazottakat, köztisztviselőket és rendvédelmi dolgozókat tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) a maga kétszázötvenezres és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a főként a versenyszférában dolgozó több mint kétszázezres tagságával. A főként a közszolgáltatás, egészségügy, a MÁV-alkalmazottakat képviselő Liga Szakszervezetek százhúszezer, a nagyrészt a tömegközlekedési szférában jelen lévő Autonóm Szakszervezetek 70-80 ezres tagsággal rendelkeznek. A két legkisebb szövetség pedig a jobboldalhoz kötődő Munkástanácsok, valamint a felsőoktatásban és a kutatóintézetekben szerveződött Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) néhány tízezres tagságukkal.

A tagság folyamatos csökkenése ellenére a szakszervezetek az elmúlt húsz évben, ha egyre kisebb mértékben is, de meg tudták tartani politikai befolyásukat a munkaügyi, a gazdasági és szociális törvényalkotás terén az államilag intézményesített szociális párbeszéd keretében. Erre törvényes garanciáik is vannak, ugyanis a mindenkori kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács keretein belül köteles minden, a munka világát érintő kérdésben konzultálni a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Már, ha összehívja az OÉT-t.

A szakszervezetek akció- és reakcióképességét jelentősen behatárolja, akadályozza, hogy a munkavállalók többsége jobban fél a munkahelye elvesztésétől, mint attól, hogy a korábbiak nál többet kell dolgozni vagy éppen csökken a jövedelme. A szakszervezetek is csak nagyon óvatosan nyúlnak a legdrasztikusabb nyomásgyakorláshoz, a sztrájk eszközéhez, ha mégis, emlékezhetünk a legutóbbi vasutassztrájkokra, akkor is csak néhány órára tudták megbénítani az életet, követeléseiket pedig ha meg is hallgatták, nem vagy csak részben teljesítették.

Demonstrációk hónapja

1. Április 9. Szakszervezetek a megszorítások ellen 2. Április 15. Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport az új alkotmány ellen 3. Április 16. Rendvédelmi szakszervezetek a nyugdíjszabályok megváltoztatása ellen 4. Április 16. Demokratikus Charta az új alkotmány ellen 5. Április 17. LMP az új alkotmány ellen 6. Április 18. MSZP részországgyűlés az új alkotmányról.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.